Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 6. szám - Semmiségi kérelem (Befejező közlemény)

emiitettük, megkülönböztetőleg a 7. pontban tárgyalttól, egy­szerűnek nevezzük. Tekintettel arra, hogy a törvény ebben a pont­ban is ugyanazon elnevezés alatt megemlíti a hatalmi tulkapást, mint semmiségi alapot, arra kell következtetnünk, hogy ezen indok mást kell jelentsen. Ez áll annál is inkább, mivel a súlyos ténybeli tévedés indoka mellett találjuk felsorolva és attól csak egy „vagy" szó választja el. így ezen hatalmi tulkapás ténybelit kell jelentsen, ellentétben a 7. pontban felsorolttól, amelyikben tulajdonképpen a jogi tulkapás tárgyaltatik. Mindenesetre a tény­beli súlyos tévedéshez viszonyítva nem elegendő a tévedés meg­történte, hanem szándékosság is - in princípium — kimuta­tandó, ami azonban agyakorlatban igen nehéz, sőt majdnem lehe­tetlen. Hatalmi tulkapásról beszélünk, mikor a törvényt helyette­sítő határozatban a fél érdeke (interes privát) sértetett meg, ami akkor fordul elő, ha a biró átlépi a törvénybe foglalt és meg­szorított hatalmának határait, nem veszi tekintetbe a reá min­den körülmények között kényszerrel nehezedő törvények köte­lező hatályát és quasi mintegy a törvényhozó hatalom jellegével ruházza fel saját magát és igy hatalmával visszaélve, nem alkal­mazza a törvényt. Magától értetődik, hogy a hatalmi tulkapás a bírói hatáskörön belül kell történjen, ellenkező esetben a 7. pont esete forog fenn. Bizonyos kegyelmi rendelet kedvezményében való részesü­lés miatt visszavonom felebbezésemet, de a felebbezési bíróság az igy jogerőssé vált Ítéletnek a törvénytől eltérőleg nem az elsőfokú ítélet kihirdetése napját teszi keltéül, hanem a másod­fokú határozat meghozatala napját és igy esetleg a kegyelembe való részesüléstől ütne el. Az alapbiróság határozata hozatalánál tekintetbe vesz egy oly okiratot, melyre nézve az ellenfél nem tudott nyilatkozni, pl. a tárgyalás berekesztése után és az ítélet kihirdetése előtt adatott be. Visszavonom a felebbezésemet, a bí­róság azonban nem ad helyet ezen kérelmemnek, hanem feleb­bezésemet visszautasítja. Kérelmen felül határoz (ultra petitum). Önkényesen megsérti a bizonyítás szabályát, azt a felet kötelezi bizonyításra, ki nem állit, stb. Amint a fenti néhány példá­ból is kitűnik, az egyszerű hatalmi tulkapás birói önkényt je­lent, ami abban nyilvánul meg, hogy az Ítélkezésre vonatkozó kötelező szabályokat, törvényeket önkényesen ignorál és Ítéletet hoz a maga alkotta törvény alapján és magától értetődik, hogy az igy hozott ítélet felülvizsgálása a semmitő bíróság hatáskö­rébe tartozik. 90

Next

/
Thumbnails
Contents