Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 6. szám - Semmiségi kérelem (Befejező közlemény)

mellett áll fennt. Viszont ez nem jelenti, hogy egyszerű állitások az indokolást, mint fogalmat magukban foglalják. A téves indokolású Ítélet elvben nem zárja ki, hogy az Ítélet teljes érvényű legyen, ha a biró érdemben törvényesen határozott és a törvényt az Ítélet rendelkező részében helyesen alkalmazta. A birói indokolás biztosíték az esetleges birói túlkapások és önkény ellen. Ami a sorrendet illeti, a meg nem indokolás az azt megelőző perrendtartási indok után és közvetlen az érdemi rész előtt tárgyalandó. Ugyanezen szakasz második mondata szerint semmiségi kérelemnek van helye, ha a határozat a per anyagától teljesen idegen szakaszokra támaszkodik. Ezek alatt nem csak a törvényszakaszok, hanem jogelvek is értendők (36. szakasz 3. bekezdés). Meg nem indokolás esetén a semmiségi bíróság arra szorítkozik, hogy a meg nem indokolás tényét megállapítsa, míg a fenti esetben, mikor a semmiségi indok tulajdonképen a törvényes alap hiányában keresendő, szükséges magának a jogi kérdésnek a vizsgálása annak megállapítása céljából, hogy az illető törvényszakasz, vagy jogelv nem alkalmaztatott. A törvényes alap hiánya nem tévesztendő össze a törvénysértéssel, mert az elsőről akkor beszélünk, ha a határozatból és ahogy az írásban foglaltatott, nem lehet megállapítani, hogy a törvény helyesen alkalmaztatott-e, vagy sem. A szakasz harmadik mondata arra az esetre vonatkozik, ha a bíróság az ügybeni fontos védekezésre elmulasztott nyilatkozni. Itt szintén különbséget kell tenni, mikor a biró előtt oly fontos jogi kérdések hozatnak fel, amelyeket a biró jóllehet megállapít, de mellőzi, hogy ezen megállapításból eredő jogi következményeket levonja és mint ilyent az Ítélet rendelkező részében kinyilvánítsa: jogi mellőzésről van szó. Ha pedig nem vesz tudomást róluk anélkül, hogy legalább létezésüket állapítaná meg: ténybeli mellőzéssel állunk szemben. A mellőzés fogalma azonban nem elvont és olyannak kell lennie, hogy annak meg nem történte esetén a hozandó Ítéletre befolyással bírjon oly értelemben, hogy azon változtatást eszközöljön és annak is a rendelkező részében, nem pedig talán az indokolás kiegészítésében. Ezt jelenti tehát a fontos (esential) jelző. A ténybiróság tehát köteles a fél által felhozott és bizonyított állítást megvizsgálni, mérlegelés tárgyává tenni, nem köteles azonban puszta állításokkal szemben így eljárni (pl. védekezem elbirtokolással anélkül, hogy 84