Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 6. szám - Semmiségi kérelem (Befejező közlemény)

ezen tény igazolására bizonyítékot szolgáltatnék vagy ajánlanék fel). A ténybiróság nem köteles nyilatkozni ezen egyszerű állítás mellőzése miatt és így nem képezvén mellőzést, magától értetődik, hogy a beadott semmiségi kérelem alaptalan lesz. A hatodik pontban elsősorban találjuk a törvény helytelen alkalmazása miatti semmiségi indokot. Ezen indok különbözik az 5. pontban foglalt indoktól (mikor a határozat a per természetétől idegen szakaszokra támaszkodik), mert az előző esetben a bíróság figyelmen kivül hagyva az esetben alkalmazható törvényeket, teljesen idegen területre téved, mig az utóbbi esetben helyes jogszabályokhoz folyamodik, de azokat tévesen, elferdített értelmezéssel, vagy pedig értelméből teljesen kivetkőztetve alkalmazza. Ezen esettel akkor állunk szemben, ha a sérelmezettnek vélt törvény érvényben van, de ellenkezik a határozat rendelkező részével és ha a bíróság által megállapított tények igazolják ezen ellentmondást. A gyorsított eljárás 70. szakaszának a megfogalmazásában a törvénysértés (violare de lege) kifejezést találjuk anélkül, hogy a törvény ennek közelebbi meghatározását megadná, viszont az értelmezés szempontjából teljesen helyt állóak a semmitőszéki törvény ide vonatkozó pontjára szóló szabályok. így tehát ezen pontban tárgyalandó a törvénysértés fogalma is, amely ugyan a szervezeti törvényben külön és ilyen elnevezés alatt nincs megemlítve, eltérőleg a gyorsított eljárásról szóló törvénytől, melyben ilyen elnevezés alatt, mint semmiségi indok található. Mivel azonban a szervezeti törvény 30. szakaszának 6. pontja a törvény rossz alkalmazását semmiségi alapul ismeri el, mig a 9. pontban beszél általában a hatalmi tulkapásról, anélkül azonban, hogy utóbbinak jogi meghatározását megadná, minden bizonnyal állitható, hogy a törvénvs^ tés, mint semmiségi alap indok, ha kifejezetten nem is, fje a fenti szakaszokban - a joggyakorlat szerint is - bennefoglaltatik. A joggyakorlat különösen a hatalmi tulkapás (9. pontbeli) fogalmával magyarázza meg, hogy a törvénysértés igenis, mint önálló alapindok képezheti a semmiségi kérelem indokát. A hatalmi tulkapás tág értelemben magában foglalhat bármely semmiségi okot, mivel a törvény nem határozza meg. Sokan helyesebbnek találják a régi tradíciót, amikor a törvénysértést és a törvényes alap hiányát (lipsa de bazá legalá) semmiségi alapindokok gyanánt a törvény fel is sorolta. A törvénysértés létezésének, mint semmiségi indoknak 85