Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 6. szám - Semmiségi kérelem (Befejező közlemény)

vatott a biró, hogy Ítéletében a jogi diagnózist megadja. Természetesen épen ezen sajátosság miatt ma már a gyakorló jogász a ténybiróságok előtt is kénytelen magát a jogi diagnózist is felfektetni. Fentiek alapján csak a szervezeti törvény 30. szakaszában lefektetett semmiségi indokokat és azok közül is csupán az 5-9. pontokban foglaltakat vázolom. Az első három pont a mindennapi gyakorlatban nem sok jelentőséggel bir. A 4. pont pedig kifejezetten a régi királysági jogrendszert érinti. Az 5. pont szerint semmiségi panasznak van helye : „ha a határozat nem foglalja magában azon indokokat, melyekre alapozva van, amikor a per anyagától teljesen idegen szakaszokra támaszkodik, vagy mikor nem nyilatkozik az ügyben felhozott fontos védekezésre ..." Fenti indokok három csoportba oszthatók. Az első csoport az Ítélet indokolására vonatkozik. A bírósági határozatoknak mondhatnánk a legfontosabb része az indoklás, amely szigorú jogi értelmezésben a biró Írásban kifejezett okszerű álláspontját jelenti, amellyel megmagyarázza, hogy egy bizonyos kérelemnek miért kellett helyet adnia, vagy miért kellett elutasító határozatot hoznia. Ez a szorosan vett meghatározás különbözteti meg a sokszor zavaró hatást előidéző és majdnem határos két fogalmat: a meg nem indoklást és a mellőzést (omisiune). A meg nem indokolás feltételezi, hogy a biró a határozat rendelkező részében tekintettel volt a kérelmet jelentő pont elbírálására, ítélkezett is felette, de nem indokolta meg, nem mutatta ki jogi és ténybeli meggyőződését, amik erre késztették ; mig a mellőzés abban áll, hogy a biró megtagadta, mellőzte elismerni a mérlegelési kelléket, amely esetleg megváltoztatta volna a hozott határozatot. A meg nem indokolás tehát feltételezi, hogy bizonyos kérelmek felett határoztak ugyan, de ezen határozat jogi, illetőleg személyi (subjektiv) megmagyarázása kimaradt, nem indokoltatott meg Írásban. A meg nem indokolás ténye az Ítélet formai hibáját képezi és magával vonja az Ítélet megsemmisétését, amiből ered, hogy: 1. letárgyalása minden érdemi, anyagi kérdést megelőz, 2. az ítélet megsemmisítését vonja maga után, 3. hogy ezen indok nem létezik, ha bármiképen is, de a bíróság véleményét nem indokolta, 4. hogy a semmitőbiróság ezen hiányt nem pótolhatja. így tehát a felületesen, de megindokolt Ítéletek ezen az alapon nem semmisithetők meg, mert ezen indok csupán az indoklás teljes hiánya 83