Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 5. szám - A magyarnyelvű cimtáblák használata és adója

A cégtáblák és cimtáblák községi adó szempontjából két alapvevtő csoportba oszthatók : 1. Az első csoport a kizárólag idegen, tehát nem román nyelven irott táblák kivételével az összes cégtáblát és cimtáblát magában foglalja. Noha a törvény kifejezetten csak az olyan idegennyelvü cégtáblát és cimtáblát sorozza ebbe a csoportba, ami ugyanolyan méretű és ugyanolyan betüfajtával irott román fordítást is tartalmaz, mint ahogy az idegennyelvü szöveg van irva, mégis, tekintettel arra, hogy a törvény csakis azon cégtáblákat és cimtáblákat veszi terhesebb elbírálás alá, amelyek kizárólag idegen nyelven vannak megszerkesztve, terhesebb törvényes intézkedés hiányában, hogyha a cégtábla, illetve cimtábla tulyomó részben idegen nyelven is van irva, de legalább egy bármilyen méretben irott román szót is tartalmaz, mégis az első csoportba tartozik. Az első csoporthoz tartozó adóköteleseket a törvény foglalkozásuk szerint két alcsoportba osztja : a) kereskedők és vállalkozók, akiknek a cégtábla és cimtábla utáni adója a helyiség bérértékétől függ, amelyben a kereskedelmet, illetve vállalatukat folytatják (lásd a táblázat 3. sorszám a) — f) pont alatti rendelkezéseit); b) a szabad foglalkozást űzők, akiknek a cimtábla utáni adója bérértékre való tekintet nélkül legfeljebb évi 300 lejben állapitható meg. 2. A második csoportba a kizárólag idegen, tehát nem román nyelven, vagy pedig az idegen betüfajtával irott cégtáblák és cimtáblák tartoznak. Ezek adója a táblázat 3. sorszám alatti h) pontban foglalt törvényes rendelkezés értelmében nyolcszorosa annak az összegnek, amelyet akkor kellene az illető cégtábla után fizetni, ha az első csoportba tartoznék. Vagyis a kizárólag idegen, tehát nem román nyelven irott cégtáblákat és cimtáblákat a román nyelven irott táblák adójának a nyolcszorosával sújtja a közigazgatási törvény. Ezzel kapcsolatban felvetődik az a kérdés, hogy ez a nyolcszoros megadóztatás nem ütközik-e az ország alkotmányába ? Az alkotmánytörvény 5. szakasza alapján ugyanis minden román állampolgár, faji eredetre, nyelvre, vagy vallásra való tekintet nélkül, egyaránt élvezi az összes, törvény által megállapított szabadságot és jogot. Az alkotmány tehát faji eredetre, nyelvre, vagy vallásra való tekintet nélkül teljes jogegyenlőséget 72