Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 3-4. szám - A semmiségi kérelem

naszeljárás marad fent. Dolgozatunk kezdetén utaltunk arra, hogy a párisi kisebbségi szerződés 10. szakaszának 2. bekezdése, mely a közsegélyhez való jogunkat biztosítja, a szerződés többi intézkedéseivel egyetemben a Nemzetek Szövetsége védelme alatt áll. Ez az adott esetben azt jelenti, hogy a népszövetségi Közgyűlés és Tanács határozatai folytán kialakult eljárás értelmében bárki, az érdekelt jogi személy, vagy magánosok panaszt nyújthatnak be a főtitkárhoz, amelyben felhívhatják a Szövetség figyelmét a párisi szerződés 10. szakasza 2. bekezdésében foglalt jogot ért sérelemre. A panasz elfogadhatósága felett a Főtitkár dönt, innen pedig 3 vagy 5 tagu kisebbségi bizottság elé kerül, a Tanács napirendjére azonban csak akkor tűzik ki, ha a Tanács valamelyik tagja kéri azt. A Népszövetség döntése a legtöbb esetben a kisebbségi bizottság és az érdekelt állam közötti tárgyalások folytán kialakult megegyezés. Öt éve annak, hogy az Országos Magyar Párt által iskolai sérelmek ügyében a Nemzetek Szövetségéhez beadott panaszra a kormány többek között azt a választ adta, hogy ha a felekezeti iskolák nem is részesülnek kellő államsegélyben, annál tetemesebb az az összeg, amit községi segély cimén kapnak és ennek bizonyítására be is csatolta a 14 °/0-os iskolai segély szétosztására vonatkozó Gusti-féle miniszteri rendeletet (Journal Officiel de la Société des Nations. XIV e année. No. 3. Mars 1933. 428-466. L). Egy esetleges ujabb népszövetségi panasz alkalmával a fenti kormánynyilatkozatra minden bizonnyal eredménnyel lehetne hivatkozni. A semmiségi kérelem. Irta : Monduk Béla dr. A csatolt területeken és különösen Transzilvániában, ahol az érvényben lévő perrendtartásnak vezérfonala „jura novit curia" van gyakorlatban, a semmiségi kérelem, mint jogorvoslat homlokegyenest ellenkezik a fentemiitett irányelvvel és épen ezért gyakorló ügyvédek körében vitathatatlanul idegenkedéssel párosult tájékozatlanság uralkodik. Tekintettel épen erre a körülményre nagyon gyakran észlelhető bizonyos tájékozatlanság, aminek sokszor kellemetlen következményei abban nyilvánulnak 54