Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 3-4. szám - A semmiségi kérelem

meg, hogy helytelen, hiányos megszerkesztés miatt lényegében alapos semmiségi kérelmek utasíttatnak vissza tisztán formai okok miatt. Mindenek előtt előre kell bocsájtanunk, hogy a semmiségi kérelem nem jelenti távolról sem a harmad fokú biróság fogalmát, eltérőleg a polgári perrendtartás 520-547. szakaszaiban szabályozott felülvizsgálati kérelemtől, mely utóbbit hasonlítva a semmiségi kérelem jogi fogalmához tekinthetnénk egy csupán jogi kérdésekre szorítkozó felebbezésnek. Már pedig ha a régi és most már érvényét vesztett felülvizsgálati kérelmet röviden defi niálva ilyennek találjuk, ez nem áll a semmiségi panaszra. A semmiségi kérelem egy különleges jogorvoslat és helye van mint ultima ratio az esetben, mikor a peres felek rendelkezésére sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslat már nem áll, azzal az általános megszorítással (24. szakasz), hogy csak érdemben hozott ítéletek ellen van helye és mint ilyen megőrzi a különleges jogorvoslat sajátosságát, hogy elvben a megtámadott Ítélet, határozat hatályát nem függeszti fel, mig a rendes jogorvoslatnál általánosságban szabály, hogy a megtámadott határozat hatálya a megtámadás tényével felfüggesztődik. Midőn a ténybiróságok előtt a bizonyítások felvétele, tényállás megállapítása bezárult és ítélettel az ügy érdeme befezést nyert, a kihirdetett, illetőleg közölt ítélet végleges és teljes hatályú jelleget nyert, a semmiségi kérelem már csak a perben lefektetett tényállásra stb. vonatkozhat, uj tényekre, elő nem adott bizonyítékra hivatkozni nem lehet. Első kérdés, hogy milyen Ítéleteket tekinthetünk véglegesnek és teljes hatályúnak (definitivá sí desávársitá). A semmitőszéki szervezeti törvény 79. szakasza szerint minden másod fokon hozott, illetőleg kikézbesitett, valamint olyan első fokon hozott ítélet, melyet valamely külön törvény alapján egyben mint első és utolsó érdemi biróság hozott, végleges és teljes hatályú ítéletnek tekintendő. Lényeges kellék tehát, hogy az illető biróság mint utolsó fórum hozza az érdemre vonatkozó határozatot. így tehát ki van zárva bizonyos előzetes kérdéseket eldöntő, közbeeső Ítélet elleni semmiségi kérelem (24. szakasz). Úgyszintén esetleges pergátló kifogásokat elutasító ítéletek ellen sem lehet sikerrel semmiségi panasszal élni. Ily esetben csupán majd az érdemet eldöntő ítélet ellen lehet semmiségi kérelemmel élni, 55