Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 3-4. szám - A 14%-os iskolai segély és a magyar felekezeti iskolák

székhez intézendők, a városi iskolaszékek határozata, vagy a megyei iskolaszékek felebbezési határozata elleni felfolyamodások az Iskolák Házához intézendők. A negyedik szakasz a Közoktatásügyi és Kultuszminisztérium szervezéséről és müködéséről^szóló .törvény 217. és a Gusti-féle rendelet 5. szakaszát ismétli meg, az ötödik szakasz pedig a rendelet végrehajtásával az Iskolák Házának igazgatóját bizza meg. Ugy a Gusti-, mint az Anghelescu-féle miniszteri rendelet szerint a 14°/0-ból való részesedését az iskolák csak dologi szükségleteik fedezésére fordíthatják s igy nincsenek tekintettel a párisi kisebbségi szerződés 10. szakaszának 2. bekezdésére, ahol a felhasználást illetőleg semmiféle megszorítást nem találunk. Nem fordítható a részesedés pl. a tanszemélyzet fizetésének javítására, ami annál sérelmesebb, mert a felekezeti tanitók tudvalevőleg nem kapnak államsegélyt. A rendeletek itt az 1924 július 26-i állami elemi iskolai törvény szellemében jártak el, amelyiknek 161. szakasza szerint „az elemi oktatás fenntartása a községeket terheli. Az állam a tanszemélyzet fizetésével járul hozzá. Az összes többi költségek a községeket terhelik, amelyek azokat az iskolaszékek utján teljesitik". Ugyanez a szakasz irja elő azt is, hogy „a más, mint román népességű központokban, ahol a községek az alábbi bekezdésnek megfelelően román előadási nyelvű elemi iskolákat tartanak fenn, az állam méltányos mértékben hozzá fog járulni a kisebbségi nyilvánossági joggal rendelkező elemi iskolák fenntartásához". B) Tényleges helyzet. A 14°/0-os iskolai segély szétosztására vonatkozó fentebb ismertetett jogszabályok alapján a kisebbségi iskoláknak tekintélyes támogatásban kellene évenként részesülniük a községi költségvetésekből. Ezzel szemben a tényleges helyzet azt mutatja, hogy a kisebbségi iskolák a múltban nem kapták meg és ma sem kapják meg a 14 °/0-ból reájuk eső arányos részt. 1930-ig tisztázatlan az a kérdés, hogy a 14°/0-os segélyből csak az állami iskolák, vagy pedig a magán iskolák is részesülhetnek-e, mivel az 1919-es törvény s az ezt követő végrehajtási utasítások erre vonatkozóan nem tartalmaznak intézkedést. Milliókra tehető az a kár, amit a kisebbségi iskolák e miatt az első tiz év alatt szenvedtek. A Közoktatásügyi és Kultuszminisztérium szervezetéről és működéséről szóló 1930. évi törvény ál43