Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 2. szám - Céltalanok-e a közigazgatási keresetek?

„nyelvvizsga" eredménye alapján máról-holnapra tömegesen uccára kerültek minden anyagi támogatás nélkül, holott nagy többségük az állam nyelvét teljesen kietégitő módon birta, amint azt több Tábla meg is állapította. Természetesen az érdekeltek közigazgatási keresettel támadták meg a rájuk nézve sérelmes határozatot. Keresetüket jogi indokokra alapították, hiszen az ítélő Tábla, mint közigazgatási hatóság megsemmisítő közigazgatási bíróság jellegével bir, joga és kötelessége lévén a törvény és rendeletellenes közigazgatási intézkedések megsemmisétése. A Tábla néhány esetben már döntött is éspedig két tökéletesen ellenkező álláspontot foglalván el e két kérdésben : 1. vagy elutasította a keresetet a dr. Soós István által is hivatott Semmitőszéki határozat indokolása alapján, mely szerint a román nyelv tudása állandó követelmény, melyről a felettes hatóságok bármikor és bármi módon meggyőződhetnek s így a vizsga éredménye elég az illető eltávolításához, 2. vagy pedig a tisztviselő kihallgatása utján tényként megállapította, hogy az illető jól bírja az állam nyelvét és így a keresetnek helyt adott. Már fentiekből is Iáthajuk, hogy a Tábla egyetlen esetben sem foglalkozott a kereset jogi indokaival és mindig igyekezett azokat figyelmen kívül hagyni. Az első esetben az ítéletek szegényes indokolásuak és meglátszik rajtuk a Semmitőszék fentemiitett Ítéletének túlságos befolyása. A második esetben pedig a Tábla a jogi indokokat teljesen mellőzve egy tényt állapit meg, mely a megtámadott közigazgatási intézkedés alapjául szolgál s a tény ellenkező lévén a megtámadott végzésben állított ténnyel, a keresetnek helyet adott. Az ítélő Táblák Ítéletei mindkét esetben megtámadhatók és megsemmisíthetők, mert jogi indokokkal egyáltalában nem foglalkoznak, ami pedig lényeges mulasztást jelent. Tény: azonban az, hogy vannak esetek, hol a tisztviselők megnyerték első fokon perüket az állammal szemben. S ha ezzel szemben kedvezőtlen döntések is kerültek ki, ezek csak sarkalhatják az embert arra, hogy minden egyes esetben megpróbálja igazának kivívását, mert a keresetek jogi indokolása teljesen a vonatkozó érvényben lévő törvények rendelkezései alapján áll és igy helytálló. Lényegileg az elbocsátott tisztviselők védekezése a következő: az elbocsátott tisztviselők véglegesek voltak, tehát a köztisztviselői törvény intézkedései szerint állandóságuk megvolt. 28