Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 2. szám - Közigazgatási bíráskodásunk szervezete

fenntartója, a sérelmes határozat ellen felebbezést nyújtott be ugy a megyefőnökhöz, mint a Helyi Közigazgatási Táblához. Előbbi a felebbezést azzal az indokolással utasította el, hogy a kultúrház és iskola építése szükséges, utóbbi pedig azon a címen, hogy nincs hatásköre az ily keresetek elbírálására. Ezzel szemben az eddigi törvények értelmében hatásköre biztosítva volt és a legtöbb esetben a méltányosság és törvényesség álláspontjára helyezkedve az ily természetű kereseteknek helyet is adott. A kérdés fontossága különösen a kisebbségi iskolák javára biztosítandó iskolasegéllyel kapcsolatosan tűnik ki. Ezen kérdésben a Helyi Közigazgatási Tábla az iskolafenntartók keresete alapján minden esetben utasította a községeket, hogy költségvetésükbe a törvényesen előirt iskolasegélyeket felvegyék. Most, hogy az uj törvény intézkedései szerint keresettel a költségvetést megszavazó határozatot megtámadni nem lehet, az érdekelt iskolafenntartóknak véleményem szerint csupán a közigazgatási kereset utja marad hátra. Ez pedig legegyszerűbben az iskolasegély megszavazása érdekében benyújtott kérés el nem intézéséről számított 30 napon belül nyújtható be. A községi tanács feloszlatását kimondó királyi dekrétum vagy miniszteri végzés elleni keresetek az uj törvény szerint a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartoznak. A közigazgatási bíróság kifejezés alatt nem érthetjük a Helyi Közigazgatási Táblákat, hanem az ítélőtáblákat, miután az 1925 évi törvény e kifejezést az ítélőtáblára használja. így ezek a keresetek a Tábla hatáskörébe tartoznak. Nagyon jól tudjuk, hogy ez mit jelent ? Az ügyek húzódni fognak a végtelenségig és az alatt a kinevezett időközi bizottság nyugodtan garázdálkodhatik, mert igaz, hogy a törvény szerint négy hónapnál tovább nem működhetik, azonban 4-4 hónaponként megbízatása megújítható és így az időközi bizottság kormányzási rendszere állandósítható. Az uj törvény még kimondja, hogy a közigazgatási hatóságok jogszerint semmis intézkedései azok kiadásától számított 10 éven belül semmisithetők meg az eddigi 5 évvel szemben. Egyebekben az uj törvény lényeges módosítást nem hozott és így az 1933. évi szervezeti törvény intézkedései a fenti kivételektől eltekintve teljes egészükben érvényben maradtak. Az uj törvény javaslata és végleges szövege közötti különbségek egy igen érdekes körülményre hívják fel figyelmünket, ami a gyakorlati életben nagy fontosságú lehet. A javaslatban 25