Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1937 / 2. szám - Közigazgatási bíráskodásunk szervezete
ugyanis egy oly intézkedés volt, hogy amennyiben az érdekelt fél a két közigazgatási hatóság közül az egyiket igénybe vette, a másikhoz már ugyanazon ügyben nem fordulhat, mert ily esetben perfüggőség kifogásának teszi ki magát. Ez az intézkedés hiányzik a törvényből, tehát a javaslat e részét a törvényhozó testület nem szavazta meg. Mit jelent ez ? Általános jogelvek alapján is azt mondhatjuk, hogy a két hatóság nem lévén azonos jellegű : az ítélőtábla birói hatóság, a Helyi Tábla közigazgatási hatóság lévén, egyik Ítélete nem birhat itélt dolog jellegével a másik hatóságnál. Már csak azért sem, mert a két hatóság közötti különbség Ítéleteik hatályának különbözőségéből is nyilvánvaló. Abból pedig, hogy a törvényhozó kihagyta a törvény javaslatából fenti intézkedést, kitűnik az a szándéka, hogy az egyik hatóság előtti eljárás ne akadályozza a másik előtt benyújtandó kereset elbírálási lehetőségét. Megállapíthatjuk tehát, hogy jogot sértő közigazgatási hatósági intézkedés mindkét hatóság előtt megtámadható anélkül, hogy perfüggőség kifogásának tennénk ki magunkat. Gyakorlati szempontból azonban ajánlatosnak vélem, hogy ily esetekben a Helyi Közigazgatási Tábla előtt tárgyaltassuk le előbb az ügyet épen a fentebb részletezett előnyök miatt s csak amennyiben ott keresetünk nem vezetett eredményre, kérjünk esetleg utólagos bélyegzéssel határnapot az ítélőtáblánál az ügy újbóli letárgyalása végett. Ez utóbbi eset természetesen csak akkor áll, ha tisztviselő elbocsátásáról vagy kérés el nem intézéséről van szó, mert különben a közigazgatási kereset a Táblához bármikor benyújtható, tehát a Helyi Közigazgatási Tábla előtti eredménytelenség esetén is. A közigazgatási bíráskodás mai rendszerünkben egy oly kérdéskomplexum, melyről köteteket lehetne írni. Épen ezért rövid, átfoglaló tanulmányom nem merítheti ki a kérdés minden oldalát és sok fontos részt teljesen mellőz. Miután a kereset jogosultságának feltételei sok körülmény megvizsgálását teszik szükségessé, ami viszont ismét a joggyakorlat ismeretét követeli, ajánlatos, hogy minden egyes esetben a legóvatosabban járjunk el, hogy a jogkereső közönség esetleges elutasítás miatt joghátrányt ne szenvedjen. Amennyiben lapunk terjedelme megengedi, az egyes részletkérdésekre még visszatérünk. 26