Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 2. szám - Közigazgatási bíráskodásunk szervezete

érdek sértése lévén, a megtámadott intézkedés felülvizsgálásának lehetősége sokkal szélesebb, mint a Táblánál, ahol jogsértés szükséges. A Helyi Közigazgatási Táblák határozatainak végrehajtása kevésbbé körülményes, mint az ítélőtáblának mint közigazgatási bíróságnak Ítéletei és kevésbbé költséges is. Fentiekkel szemben a Helyi Közigazgatási Táblák hátránya az, hogy legalább is eddig közelebbi összefüggésben állottak a közigazgatással mint végrehajtó hatalommal ennek - mint felülvizsgáló felsőbb hatóság - bizonyos fokig részesei voltak, valamint, hogy számuk Erdély és Bánát területén mindössze kettő és így a jogkereső közönség kénytelen a tárgyalásokra hosszú utat megtenni. Mint láthatjuk, a hátrányok elenyészően csekélyek az elő nyökkel szemben és végeredményében megállapíthatjuk azt, hogy ezek az intézmények hasznosak és különösen a mai közigazgatási viszonyok mellett szükségesek is. Az uj közigazgatási törvény ezen intézmény megszervezé sében nem sok ujat hozott és csaknem egészében meghagyta régi alakjában. A csekély változtatás a következő : neve Helyi, illetve Központi Felülvizsgálati bizottságból Helyi, illetve Legfelsőbb Közigazgatási Tábla lett, amivel valószínűleg az intézmény birói jellegének kidomboritása volt a cél. A sérelmes közigazgatási intézkedés elleni kereset benyújtásának határideje az eddigi 15 nappal szemben 20 nap. Hatáskörében történt módosítások a következők : a községi választások ellen benyújtott előterjesztések jövőben a vármegyei választó iroda elnökének hatáskörébe tartoznak. A helyi közigazgatási közületek, mint községek, stb. költségvetését megszavazó határozat ellen keresetnek nincsen helye. Ez ellen csupán a felettes hatósághoz nyújtható be felebbezés. Ez az intézkedés nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Helyi Közigazgatási Táblákat eddigi hasznos jellegüktől nagy mértékben megfossza és még jobban eltávolítsa azon alkotmányos jogelvtől, hogy t. i. minden jogaiban sértett fél kérheti jogainak elismerését a közigazgatási biróságtól. Hogy ez az intézkedés gyakorlatilag mennyire sérelmes, azt egyetlen példával könnyen megvilágíthatom: egy kisközség ez évi költ ségvetésébe 100.000 lejen felüli összeget vett fel többségi kultúrház, iskolaépület stb. létesítésére. A szükséges alapot rendkivüli hozzájárulással óhajtják fedezni, mely az ingatlan vagyon utáni jövedelem nagysága szerint állapítandó meg. A község legnagyobb kisebbségi birtokosa, aki az egyetlen felekezeti iskola 24