Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 2. szám - Közigazgatási bíráskodásunk szervezete

ködő megsemmisítő, majd kártéritési, majd ismét megsemmisítő, volt véleményadó, mig eljutott mai alakjáig, melyben ismét megsemmisítő és egyidejűleg kártéritési közigazgatási biróság jellegével bir. A tulajdonképeni közigazgatási bíróságot legutóbb a ma is egy szakasz kivételével érvényben lévő 1925 december 23 iki törvény szervezte meg. Nem érdektelen megemlíteni, hogy ez a törvény egy időben készült a Semmitőszék megszervezéséről szóló és három nappal előbb kihirdetett törvénnyel, mellyel összhangban van. Ennek szükségessége abban rejlett, hogy a közigazgatási bíráskodást addig a Semmitőszék megszervezéséről szóló törvény szabályozta, miután a közigazgatási bíráskodás a Semmitőszék III. tanácsának hatáskörébe tartozott és igy a két bírói hatóság megszervezését nem lehetett egymástól másképen elkülöníteni. A hivatkozott törvény értelmében a valamely törvény és rendeletellenes hatósági hatalmi intézkedés révén magát jogaiban sértve érző fél jogainak elismerése céljából kérést nyújthat be az illetékes Táblához, mint közigazgatási bírósághoz. Ugyanezt teheti akkor is, ha valamely jogára vonatkozó kérvényt a közigazgatási hatóságok rosszakaratból nem intézik el. A közigazgatási kereset, vagy amint a törvény mondja : kérés, tehát csak közigazgatási hatalmi intézkedések ellen nyújtható be, tehát amelyekben a közigazgatási hatóságnak a kormányzása alatt lévő polgárokkal szembeni törvényes hatalmi felsőbbsége nyilvánul meg és amely nem csupán vagyonkezelési intézkedés, mely utóbbi ellen jogsegély a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. Kormányzati, a közrend fenntartását, az állambiztonságot érintő intézkedések, valamint katonai parancsok ellen közigazgatási keresetnek helye nincsen. Hasonlóképpen nem támadhatók meg közigazgatási keresettel a felettes közigazgatási hatóságok és a fegyelmi bizottságok végzései, végül a törvényben még felsorolt, de a gyakorlatban ritkábban előforduló határozatok, mint pl. idegen államokkal kötött szerződések alkalmazásával kapcsolatos intézkedések. A fegyelmi bizottságok végzései ellen tehát nincs helye közigatási keresetnek Ennek ellenére számtalan esetben megtörtént, hogy az elbocsájtott magyar tisztviselők, különösen a postások közigazgatási kereseteiket tévesen a fegyelmi bizottság határozata ellen nyújtották be és igy természetesen keresetük elutasittatott. Ilyen esetekben közigazgatási keresettel csupán az a hatósági végzés támadható meg, mely a fegyelmi 18