Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 2. szám - Közigazgatási bíráskodásunk szervezete

bizottságok véleménye alapján alkalmazza ezen bizottságok ál tal javasolt büntetést. Igaz ugyan, hogy ezek a határozatok csupán formai okok miatt támadhatók meg, mint például: a fegyelmi bizottság összetétele nem felelt meg a törvényes követelményeknek, vagy nem folytatta le az előirt eljárást, stb. A közigazgatási kereset általában bármikor benyújtható. Ez alól mindössze két kivétel van és pedig a törvényesen kinevezett elmozdithatatlan, vagy állandó tisztviselő elmozdítása, áthelyezése, vagy kicserélése esetén a benyújtási határidő a határozatnak a hivatalos lapban történt közzétételétől számított 30 nap ; valamely jogra vonatkozó kérvény 30 napon belüli el nem intézése esetén pedig ezen határidő elteltétől számított ujabb 30 nap. Az első esetnél meg kell említenem, hogy a mostani tömeges elbocsájtásoknál igen gyakran megtörtént, hogy az elbocsájtó végzést a hivatalos lapban néhány nappal, esetleg egy héttel is előbb tették közzé, amint azt az illetővel közölték. A hivatalos lap rossz nyomdai beosztása miatt ezen végzések nehezen lelhetők fel és igy ez intézkedés kellemetlen következményekkel járhatott. A cluji magyar telekkönyvvezetők elbocsájtását elrendelő királyi dekrétum például annak Írásbeli közlése előtt négy nappal jelent meg a hivatalos lapban. Közigazgatási keresetnek csak jogot sértő hatalmi közigazgatási intézkedés ellen van helye. Felvetődik a kérdés, hogy milyen jellegű ez a jog ? A törvény nem tesz különbséget. Állandó joggyakorlat szerint azonban törvényes, személyes és létező jogról van szó. Törvényes jogról, tehát melyet a törvényes intézkedések betartásával szerzett az érdekelt. Személyes jogról és igy a közigazgatási keresetet csupán a jogaiban sértett maga nyújthatja be az esetben, ha személyéhez kötött joga van érintve. Nincs helye tehát a közösség, közönség vagy társadalom esetleges jogainak megsértése cimén közigazgatási keresetnek. Itt megemlítem, hogy 1924-ben a római katolikus és református ta nitók nyelvvizsgára való bocsájtásával és ennek alapján elmozdításával kapcsolatban történt intézkedések ellen nem az egyes tanitók nyújtották be a közigazgatási keresetet, mint saját személyes jogaikban sértett felek, hanem a pöspök által képviselt egyház nevében. Természetesen a keresetek sorsa előre meg volt pecsételve. Létező jogokról és igy reménybeli, vagy kilátásba helyezett, esetleg megszűnt jogokra senki sem alapithat közigazgatási keresetet. 19