Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 2. szám - Közigazgatási bíráskodásunk szervezete

KISEBBSÉGI JOGÉLET A „Magyar Kisebbség" nemzetpolitikai szemle melléklete Február hó 1937 2. szám SZERKESZTIK : Dr. ASZTALOS SÁNDOR és Dr MIKÓ IMRE Közigazgatási bíráskodásunk szervezete. Irta : Asztalos Sándor dr. Az állami hatalom gyakorlása közben az arra hivatott közigazgatási szervek oly intézkedéseket tehetnek, melyek az általuk kormányzott polgárok jogait vagy érdekeit sért k. Alkotmányos államban ily esetben a jogaiban vagy érdekeiben sértett fél önálló, a közigazgatási szervektől független bíróságtól jogai elismerését és az eredeti helyzet visszaállítását kérheti. Az alkotmányos kormányzás intézményének bevezetése óta ezt az elvet minden modern jogállam elismerte és keresztülvezette. Gyakorlatban különbség csupán az ily közigazgatási birói hatóság megszervezésének módjában van. A közigazgatási bíráskodás legismertebb alakjai: teljes igazságszolgáltató, melynél a megtámadott intézkedés vizsgálat tárgyát képezi ugy ténybeli, mint jogi alapon és a határozat a sérelmes intézkedést megváltoztathatja ; megsemmisítő, melynél csupán a megtámadott intézkedés törvényes volta vizsgálható és az nem módosítható csupán vagy érintetlenül hagyható, vagy megsemmisíthető ; kártérítési, mely nél a sérelmes intézkedésnek anyagi következményei képezik a vizsgálat tárgyát és állapittatnak meg az intézkedést tevő hatóságokkal szemben ; töruénytelenségi kifogás alakjában érvényesíthető, melynél az intézkedés törvénytelensége annak alkalmazásakor hozható fel; magyarázó, melynél a különleges hatóságnak törvény és rendeletmagyarázó hatásköre van és büntető, melynél a sérelmes intézkedés alkalmazójára megfelelő büntetés róható. A román törvényhozás a közigazgatási bíráskodás intézményét 1864 óta ismeri. Azóta ez az intézmény számtalan fejlődési fokon ment keresztül. Volt közigazgatási szervként mü 17