Kisebbségi iskolaügy, 1930 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 6. szám

ismerik el azt a nagy szolgálatot, melyet az egyházak a nemzet egyesítése érdekében kifejtettek. És u] hang az is, mely az Írástudatlanság és a választójog közötti viszony visszásságát teszi bírálat tárgyává. Mióta a miniszter kiadta „a nemzeti dogma" jelszavát, azóta a napilapok és a folyóiratok tele vannak a népmivelésre vonatkozó cikkekkel és fejtegetésekkel. Antonescu. aki Anghelescu intézkedéseinek pedagógiai alapon való magyarázója és védelmezője, e kérdésben eitér a miniszter felfogásától. A miniszter a tanítók továbbképzésére kézimunka tanfolyamokat szervezett. Abból indult ki. hogy az elemi iskola felső tagozatának tanterve vidékenként változó gyakorlati ismereteket ad s erre ki kell képezni a tanítókat. Antonescu helyteleníti e felfogást és fogyatékosnak tartja az intézkedést. Helytelen azért, mert az elemi iskola három felső osztályának nem az a feladata, hogy szaki, ipari képesítést adjon, hanem az, hogy az általános elemi miveltséget kiegészítse, tehát nevelési célja van s csak másodsorban az, hogy gyakorlati tevékenységre adjon útmutatást. És fogyatékos, mert nemcsak kézi, hanem értelmi munkatanfolyamokat is kellene szervezni, továbbképző kurzusokat, mert a tanítóknál „a lelki eledel szüksége legalább is olyan nagy, mint egy ipar vagy mesterség megtanulásának a vágya".1 Máshol meg magasztalja Anghelescu e teljes dicséretre érdemes kezdeményezését, de arra figyelmeztet, hogy a tömegek mivelése nem tekintendő az iskolai tevékenységtől idegen valaminek, hanem egyszerűen annak intenzivebbé és kiterjedtebbé tétele. 2 Ez a munka lényegében nem egyéb, mint a „falu felvilágosítása". Jellemző a háború utáni román gondolkodásra, hogy ma minden-i ajkán hordozza, még azok is, akik az 1907. évi parasztmozgalmak idejében meg akarták szüntetni a tanítóképzőket, mert „a tanítók semmit sem tettek a falusi népért". Ma már mindenki azt várja, hogy „a falusi osztály gyökereinek a természettel egyenes összeköttetéséből eredő nedve emelkedjék fel a középosztály egészséges törzsébe", amely az ország vezető ága lesz. Ámde ez esetben a falusi elem ez alkalmazkodás által voltaképpen „gyökértelenné" válik. És itt felmerül a kultúra és i Probléma culturii poporului si pregátirea inváiátorüor. R. G. 1. 1925. i Miscarea pedagogicá si scoala románeascá. R. G. 1. 192^. 91