Kisebbségi iskolaügy, 1930 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 6. szám

megalapították az alapvető elveket. De e határozatból nem lehete:; :örvény. Az elemi oktatási törvény alapelveit a tanítók 1922 szept. 8-12-én tartott kongresszusa állapította meg. A törvény intézkedései tehát a közkivánalom kifejezői. Anghelescunak az oktatás egységesítése mellett a második feladata volt, amint maga mondja,1 hogy „minél jobban és minél mélyebben elterjessze a kultúrát a nép alsó rétegeiben." 1922-ben a 7-16 éves iskolaköteles gyermekeknek több mint fele nem járhatott iskolába, mert nem voltak helyiségek és tanítók kellő számban. Az iskolák számát felemelte 1922 - 26. években 12.000-ről 23.000-re, tehát csaknem megkétszerezte, a tanítókét 23.692-ről 37.769-re, tehát több mint 14.000-rel szaporította, a tanítóképzők számát 66-tal.2 A törvény alkalmazása következtében 1925-ben egyetlen évben a tanulók száma 560.000-rel nőtt. Lelkes és fáradhatatlan, de nem eléggé átgondolt tevékenységet fejtett ki iskolai épületek építése érdekében. A háború után siralmas volt a helyzet e tekintetben, 1922-ben a régi királyságban 6.500 elemi iskolai épület volt. Ebből 3.000 iskola bérelt helyiségben, 3.500 saját helyiségben, melyeket Haret alatt a Casa Scoalelor épített. Utóbbiaknak több mint fele tönkrement a háború alatt. Brátianu abban a parlament elé terjesztett jelentésében, melyben a liberális párt négy évi kormányzásáról összefoglalást adott, Anghelescu iskola-építési campagne-áról ezt mondja : „Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mióta Románia létezik, nem volt intenzivebb korszak iskolai építkezésekben, mint 1922 — 26ban.» A régi királyság 54 tanítóképzője közül csak 7-nek volt saját épülete, a többi bérelt házakban, elemi iskoládban, kaszárnyákban, sőt vendéglőkben volt elhelyezve. Sőt, Xegulescu szerint, egynéhány a szó szoros értelmében „vándorolt az utcán.u Ez a szerencsétlen helyzet nem volt tovább tartható. 1923-ban megkezdette *azt az iskolaépitési campagne t. melyet mindenki ismeru. mondja büszkén Anghelescu. Felszólította a parasztságot, hogy építsen iskolákat, amilyenekre szüksége van s „mindenfelől leírhatatlan lelkesedéssel és buzgalommal feleltek." A parasztság közel két milliárdot adott pénzben és munkában. Brátianu, a pénzügyminiszter évenként 300 milliót. Constantinescu földmivelési miniszter közel két milliárdot fában az állami erdőkből. A nemzeti liberális párt iskolai poiúikája. Revista Generaiá a Invátámántului 1927. 137-145. 2 A jelenlegi kormány többeket megszüntetett s a leépítés most is ta^. 85