Kisebbségi iskolaügy, 1930 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 6. szám

4 év alatt épült 5.800 elemi iskola több mint 11.000 teremmel, 1.500 lakás igazgatók részére 4.800 szobával. Ezek közül 660 iskola befejezetlenül maradt, mert az utolsó évben kezdették építeni. Ezt a lelkes munkát a párt nagy örömmel és hasonló lelkesedéssel szemlélte. De a közvéleménynek egy jelentékeny része bírálta és gúnyolta is. Ugy hogy Anghelescu fel is véti a kérdést: hogy minősítsék azok tettét, akik, ahelyett hogy buz­dítanák a parasztságot iskolák építésére, nem csinálnak egyebet, csak kritizálják ezt a kiválóan nemzeti munkát ? Hibáztatja azo­kat, akik politikát vegyítenek ez ügybe s így akadályozzák, hogy az oktatás a maga természetes utján haladjon. S azok részére, akik kétségbevonják adatai helyességét, lefényképeztette az 5.800 épülő iskolát. A bírálók részéről csupán Negulescu komoly és megfontolt kifogásait említem. Negulescu annakidején a roppant építési terhek előteremtésére jól átgondolt tervet készített, egy és fél milliárd rendkívüli hitelt akart kérni 10 évre felosztva, az építésekre különböző normális típusokat tervezett és az iskolai bizottságokat újraszervezte, hogy az egyéni kezdeményezés ve­zetésére legyen egy alkalmas tényező. Anghelescu mindezekat mellőzve, fékezhetetlen elánnal az ügyet teljesen a magánkez­deményezés kezébe tette le. Ennek következménye volt, hogy rendszer és módszer nélkül építettek, az épületek sok kívánni valót hagynak fenn s rengeteg sok visszaélés történt. Nem álla­pították meg az épületek sürgősségi rendjét s annyi épületet kezdettek el, hogy az állam nem képes befejezni. (Ez a tanító­képzőkre vonatkoz k). Az eredmény az, hogy van most - amint mondják «un nou gen de ruine», egy csomó anyaghalmaz, meg­kezdett épületek, melyek évek óta hiába várják a befejezést s melyeket az idő lassan, de biztosan őröl és bomlaszt. Ez a türelmetlen és lázas alkotási vágy a tanitó- és tanár­képzésnél is megbosszulta magát. Elkövették azt a hibát, hogy nemcsak hogy igen sok tanítóképzőt létesítettek egyszerre, de ugyanakkor igen sok gimnáziumot is.1 Az eredmény az volt, hogy az uj tanítóképzők kénytelenek voltak «egy minden ko­molyabb előkészület nélküli» tanári kart «iögtönözni», akiknek "sejtelmük sincs pedagógiáról.» A falusi tanítók között vannak sok ezren helyettesek, „kiknek fele csak négy elemi osztályt végzett.» Milyen minőségű lehetett a tanári kar a sebtében rög­1 Ezek közül is sokat megszüntetett már a Maniu kormánya. 86

Next

/
Thumbnails
Contents