Kisebbségi iskolaügy, 1930 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 5. szám

következő iskolai évre. Főleg a főúri körök és a jómódú intellektuel osztályok gyermekei keresték fel ez iskolákat. Második osztálya e magániskoláknak azok az iskolák voltak, melyeket a Regátban élő idegenek a maguk gyermekei számára alapítottak. Ezek tanitásnyelve az illető alapítók anyanyelve volt. Tantervük saját hazájuk iskolai rendszerét követte. Ez iskolák közé tartoztak : az Angol kisasszonyok, és a Notre Dame de Sión apáca szerzetesrendek, a luth. vallású németek elemi- és közép-, a r. katholikus, ref. és zsidó felekezeti elemi iskolák. Ez iskolák közül kiváló hirre tettek szert a Notre Dame de Sión szerzetesrend iskolái.1 Három ilyen iskola volt: Galatban 1867 óta, Iasiban és Bukarestben. Népességük nagy részben a román fő- és jómódú középrendüekből telt ki. Még román papok is odaadták gyermekeiket. Abban a „téves felfogásban" voltak, hogy ezekben többet és jobban tanítanak és tanulnak s finomabb nevelést adnak. „Más népeknél lázadás törne ki mondja Floru - ha a gyermekeket más felekezetek iskoláiba kényszeritenék ; mi oda küldjük gyermekeinket, hogy más vallású és nemzetiségű személyek neveljék. Mert „vannak szülők, kik az iskolát akkor tartják legjobbnak, ha abban nem hallanak román szót, ahol csak a szolga beszél románul. Van Bukarestben elég olyan iskola, melyben idegen országban gondolod magadat". Az volt ellenük a vád és panasz, hogy különösen a jobb és vagyonosabb családból származó leányokat áttéritik a róm. kath. vallásra. Megnyitják intézeteiket autorizáció nélkül, tantervet csinálnak szabad tetszésük szerint. Teljesen elhanyagolják a román nyelvet, a hazai történelmet és földrajzot, az orthodox vallás ünnepeit nem ülik meg, elsorvasztják a gyermekek lelkében a hazafias érzést, sőt nemzetellenes érzelmeket oltanak beléjük. „Vakmerőségük annyira ment" - mondja Floru „hogy Őfelségéiket is csak Monsieur és Madame Charlesnek nevezik, tiszteletlenül fogadják az inspektorokat, a miniszteri rendeletekre nem is felelnek". A lutheránus vallású németek iskoláiról is általános volt az a vélemény, hogy ezekben általában eredményesebb és magasabb színvonalú oktatás foly, mint az államiakban s különösen i Ale tale dintru ale tale. 767—772. 1. Ü7