Kisebbségi iskolaügy, 1930 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 4. szám - Petrovici középiskolai reformtervezete

választani, máshol ismételni. Az ismétléssel elvész az újság ingere, az érdeklődés egyik mozgató ereje. Máskor meg lehetetlenné válik az ismereteknek logikai egymásutánban való besorozása. S mindez csak azért, hogy az alsó tagozatot egységes, zárt ciklussá tegyék, amely alapul szolgáljon a különböző irányban szétváló szakiskoláknak. Hogy az értelmiségi elit komoly előkészületét ez a szempont ne zavarja, szervezte a különböző tipusu iskolákba való átmenetel lehetővé tételére a külön bözeti vizsgákat. Másik szerves hibája az érvényben levő tanulmányi rendnek az, hogy ebben az ismeretek minden szerves összefüggés nélkül széthullanak, nem alkotnak összefüggő egészet. Ezt a rendszeres egészet van hivatva biztosítani a miniszter elgondolása szerint a filozófia a maga három ágával : a metodológiával, ismeretelmélettel és metafizikával. Ez a meggyőződés volt az oka annak, hogy a filozófia a maga jelentőségének megfelelően nagyobb teret nyert a tanulmányok rendszerében. De egy másik, nem kevésbbé fontos szerepet is szán Petrovici a filozófiának. Azt t. i., hogy hidat építsen a tudomány és vallás között. A vallás pusztán a maga eszközeivel nehezebben tudja kivédeni a pozitiv tudomány támadásait. S ha a vallás tanításaiban még látszólagos ellenmondások is jelentkeznek, akkor az összeütközés elháríthatatlan. Az ilyen összeütközések elhárítására könnyebben s a siker nagyobb reményével vállalkozhatik a filozófia, amely ismeri a megismerés természetét és határait, a tudományos fogalmak értékét s igy helyet ad a hitnek és ideálizmusnak anélkül, hogy kétségbe vonná a különböző tudományok biztos eredményeit. Hid lesz a vallási eszmény felé vezető uton, de nem ugy, hogy tagadja a tudomány munkáját és eredményeit, hanem ugy, hogy éppen ezekre támaszkodik. Petrovici, a jasii egyetem filozófia tanára, mintha nem biznék eléggé ez elgondolás és okfejtés meggyőző erejében. Mintha történelmi példákkal kellene támogatni ezt a gondolatrendszert, a régi múltra hivatkozik, mikor a filozófiának a felső tagozaton annyira döntő szerep jutott, hogy az utolsó osztályokat filozófiai tanfolyamnak nevezték. Ma a filozófia jóformán egy „ügyesség" (dextegitate) Hamupipőke-szerepére jutott, melyre a tanulók olyan lélekkel járnak, mint pl. a tornára. Lázár, Peteca, Laurian ösztönösen érezték a filozófia hatását 52