Kisebbségi iskolaügy, 1930 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 4. szám - Petrovici középiskolai reformtervezete

céljáról más felfogása von, mint a liberális pártnak. Terve három lényeges pontban különbözik Anghelescuétól. 1. Elveti a két ciklust, a rendszert és a tantervet zárttá, egységessé teszi. Az elméleti és gyakorlati iskolák között nála nincs meg a kapcsolat, egyikből nem mehet át a tanuló hajlama és képességei szerint a másikba vizsgálat nélkül. Nincs közös alap, mint Anghelescu törvényében az elemi utáni 3 éves gimnázium, melyből az oktatás szabadon cirkulál felfelé és oldalra minden irányban, tehát a szakotatás felé is, miként a vér a testszervezet minden részébe az egyik végétől a másikig. Antonescu kedvelt hasonlata, hogy az oktatási rendszer legyen élő, eleven és egységes, melyben az oktatás ugy pulzáljon, mint az idegrendszer a szervezetben. 2. Eltér abban is, hogy a törvénybe belefoglalja a tantervet (ez feltünhetik a magyar olvasónak, aki ahhoz van szokva, hogy a törvény a tantervet is tartalmazza. Romániában ez nem a törvényhozás, hanem a közoktatási tanács dolga), amely ugy van megalkotva, amint a ciklus nélküli liceum fogalma kívánja, hogy a tantárgyak csak egyszer fordulnak elő s igy Románia történelme és földrajza szintén, még pedig csak az utolsó években. 3. Lényegesen kiterjeszti és a liceum középpontjába helyezi a filozófiai tanulmányokat. A lélektanon és logikán kivül beveszi az erkölcstant, metafizikát, methodológiát, szociológiát, ismeretelméletet, még pedig az V. osztálytól felfelé. Petrovici ezzel a kor materiálizmusát akarja visszaszóritani azáltal, hogy alapos filozófiai és vallásos oktatást kiván nyújtani. Célja : az összes tudományoknak egy magasabb nézőpontból való egységbe foglalása és filozófiai világnézet alkotása. A logika az utóbbi cél szempontjából „semleges", a lélektannak megvan a maga sajátos feladata, amely olyan, mint bármely más szaktudományé. Főfontosságu ebből a szempontból az ismerettan és lételmélet, melyek ismeretet nyújtanak „az ismerés korlátolt voltáról, a tudományok viszonylagosságáról, az anyag származtatott jellegéről." A bölcsészeti oktatás átszervezésével, még pedig kiterjesztésével lehet és kell alapot vetni a középoktatásnak, amely aztán rendszert és egyensúlyt visz bele a tanulmányokba. Minden egyéb csak foltozgatás. Erre idő kell annak, aki munkába veszi s nemcsak keresztülfut állásában, „ahogy ez már egy idő óta történik (ezt 1920-ban irja), hogy egyik ke50