Kisebbségi iskolaügy, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1929 / 1. szám - A bakkalaureátus

„A liceum utolsó osztályának végzése után a tanulók bakkalaureátusi vizsgálatot tesznek le, melynek célja : igazolni a szerzett ismereteket a legfontosabb tanulmányi anyagokból és bizonyítani a végzett tanulmányok hatását gondolkodásuk formálására. A bakkalaureátusi vizsgálatot szakbizottságok előtt teszik le, melyeket a minisztérium a tankerületek székhelyein szervez. Két időszak van: a nyári jun. 25 — jul. 10-ig, az őszi szept. 15 — 30-a között. Minden bizottság 7 tagból áll, kik közül 6-ot a líceumok (csak a tárgyalás rendjén jött be a törvényjavaslatba e szó : az állami) felsőbb osztályú rendes tanárai közül, a 7-et, aki elnök is, az egyetemi tanárok, vagy a volt inspektorok közül nevez ki a miniszter. A vizsgálat Írásbeli és szóbeli és az alapvető tantárgyakra terjed ki: román nyelv és irodalom, a románok történelme, Románia földrajza, alkotmánytan ; ezekhez jön egy modern nyelv- és két speciális tantárgy a különböző szekciók szerint. Akiknek a tanítás nyelve nem a román volt, e két utolsó tantárgyból a vizsgálatot az illető nyelven tehetik le. Evégből a bizottságot szükség esetén ki lehet egészíteni legfeljebb 2 taggal. Ezek illetékessége csak e tárgyakra terjed ki. Akiknek a vizsgálat sikerül, a minisztériumtól az inspektorátusok közbejöttével kibocsátandó bakkalaureátusi diplomát kapnak. A román állam területén nem szabad szervezni és letenni más bakkalaureátusi vizsgálatot, vagy érettségit, vagy abszolváló vizsgálatot s nem szabad kibocsátani más diplomát. Külföldön szerzett hasonló diplomák csak akkor érvényesek, ha az állandó közoktatási tanács igazolja, amely megállapítja egyenlő értékét, vagy kiegészítő vizsgálatot rendelhet el. Csak a bakkalaureátusi vizsgálat ad jogot felső tanulmányokra való beiratkozásra. Redukált tartamú katonai szolgálatra és közhivatalokra elég a liceum utolsó osztályának elvégzése. A feleletek jelzésére 1 —10 számok szolgálnak. Külön, törvényerejű szabályzat fogja kifejteni e cikkelyekben foglalt rendelkezéseket. Ez a törvény. A szabályzat főbb tartalma a következő (csak a törvényben nem részletezett, esetleg attól némileg eltérő mozzanatokat irom ide): A miniszter más városokba is nevezhet ki bizottságokat, ha az abszolvensek száma megközelíti a 100-at. A jelentkezés közös vagy egyénenkénti kéréssel történik azon intézet igazgatójánál, ahol végeztek, de közvetlenül az inspektorátushoz is küldhetik kérésüket. Az inspektor 100- 150 tagu csoportokba osztja őket. A bizottság jun. 25., illetőleg szept. 15. napján öszszeül, beosztja a jelölteket 25-40 tagu csoportokba. A személyazonosságot pontosan meg kell állapítani. A csoportokat, ameny8