Kisebbségi iskolaügy, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1929 / 2. szám - A bakkalaureátus 2. [r.]

összes tanítói szolgálatának kimutatása (melyik és milyen jellegé iskolánál szolgál', melyik naptól meddig, esetleges szolgálati megszakítások feltüntetése), 5. Hány évet töltött református felekezeti iskola szolgálatában. 6. Letette-e a román nyelvű vizsgát? (mikor, hol, bizonyítvány száma). 7. Az 1928-29. tanévben hol működött? A kimutatást az illető tanitó sajátkezüleg tartozik kiállítani és aláírni. Az iskolaszéki elnök aai július 17 én felküldik a láttamozott nyilatkozatokat a nagytiszt, esperes aaihoz, akik július 25-éig egyik példányt fölküldik egyházmegyéjükből együttesen igazgatótanácsunkhoz, kisérő iratukban igazolva, hogy minden ott működött tanitó beadta e. A másik példány az egyházmegyei levéltáron marad. Tankönyvek bevezetése. Ismételten megtörtént, hogy tankönyvírók, mint miniszterileg kiküldött iskolalátogatók, hivatali állásuk tekintélyével presszionálták a tanítókat, hogy a saját tankönyveiket vezessék be kézikönyvekül. A közoktatásügyi miniszter most jun. 22-én kelt 79830. sz. alatt értesítette a ref. püspöki hivatalt, hogy e visszaélés megakadályozása végett rendeletet bocsátott ki, melyben kimondja, hogy a tanítótestület tagjai a minisztertől jóváhagyott bármely tankönyvet bevezethetnek, anélkül, hogy valamely szerző tankönyve bevezetésére kötelezhetők volnának. Helyes intézkedés. Csak attól lehet félni, hogy e rendelet mégsem nyújt elég védelmet a megfélemlített magyar tanítóságnak a basáskodó revizorok hatalmaskodása ellen. A tanítóságnak mindenesetre van egy védelem a kezében s jól teszi, ha adott esetben igénybe is veszi. Hitoktatók képesítésének felülvizsgálása. A közoktatási minisztérium magánoktatási osztályától hitoktatók autorizációja ügyében a következő irat érkezett az unitárius püspökhöz: Püspök Ur! Méltóságodnak a vallásügyi minisztériumhoz intézett és ott 7552/29. sz. alatt iktatott iratára van szerencsénk tudomására hozni a következőket: A közoktatási minisztérium sohasem kételkedett a felekezeteknek a felekezetekre vonatkozó törvény 16. szakaszában foglalt jogaiban. Az auíorizálás szó nem jelenthetett és nem jelenthet olyan jogot a közoktatási minisztériumra nézve, hogy meghatározhassa, kinek van arra képesítése, hogy hitoktatást végezzen. A minisztérium csak azért kérte be a hitoktatók okmányait, hogy lássa, miszerint a hitoktató, az illető egyházi hatóságtól kapott hivatalos hitoktatói megbízatáson kivül, rendelkezik-e a 31