Kisebbségi iskolaügy, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1929 / 2. szám - A bakkalaureátus 2. [r.]

mára van. S ha e jellemzésekre azt hozná fel valaki, hogy a szociáldemokrata párt elfogultsága szól belőle, figyeljük meg a javaslat előadójának, Ghidionescunak, a Kolozsvári egyetem pedagógia tanárának szavait, akit semmi esetre sem lehet ilyen osztály-elfogultsággal vádolni. Anghelescu szellemével szemben — ugy mond - „akinek az iskola börtön, a tanulók gonosztevők, a tanárok zsandárok, az inspektorok spionok, a vizsgáló bizottságok inkvizíciós törvényszékek s ezek felett egy nagy miniszter, aki mint egy gilotin lecsap és megöl mindenkit, nagyot és kicsit, mi olyan iskolát akarunk, amely kinyitja ajtóit és ablakait a nagy pedagógiai mozgalmak előtt s az olyan nevelés előtt, amelyet adnunk kell a mi szabad és független polgárainknak egy szabad és független országban. Azt akarjuk, hogy életrehivjuk legalább most „a mi gyermekeink századát", nem a zsarnokság, hanem egy igazi nevelés korát. Mert nem jellemnélküli emberekre van szükségünk, akik olyan nevelést kaptak, mely nem respektálja személyiségüket, hanem olyanokra, akik szabad és független értelmi kezdeményezés elvei szerint formáltattak". Ezek a szavak nagyon szembetűnően jellemzik az Anghelescu és az uralmon levő párt iskolapolitikája között levő különbséget. Amott egy erőszakos autokrata akarat, melynek nevelési kérdésekben nincsen egyetlen egy számottevő gondolata és tanácsadója; itt modern pedagógiai eszmékkel telitett lélek, tele bizalommal és várakozással minden fejlődő lélek iránt. Anghelescu törvényeinek mozgató oka: a minden irányban megnyilvánuló bizalmatlanság, amire Gyárfás helyesen jegyzi meg, hogy ez a felülről induló ellenőrzés nem zárja ki a visszaélést s helyesen tennék, ha alulról a közvéleményt nevelnék oda, a közéleti és társadalmi erkölcs tisztaságával, hogy az tegyen lehetetlenné minden visszaélést. De lássuk a liberálisok támadó pontjait. Duca hozzászólásának lényege és végső következtetése az, hogy nem fogadja el a törvényt, mert megkönnyíti a bakkalaureátusi vizsgálatot s ezért a kulturális előhaladás „komoly veszedelmének" tartja; átváltoztatja e vizsgálatot puszta formasággá, a régi abszolváló vizsgálattá, amely oka volt a kulturális színvonal rettenetes lezüllésének. Mi alapon jut erre a következtetésre ? A törvény először is szabadságot ad a tanulónak tárgyak közötti választásra, ami ve21