Kisebbségi iskolaügy, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1929 / 2. szám - A bakkalaureátus 2. [r.]

KISEBBSÉGI ISKOLAÜGY A „MAGYAR KISEBBSÉG" NEMZETPOLITIKAI SZEMLE MELLÉKLETE SZEPTEMBER 16. 1929 2. SZÁM Tartalom: Gál Kelemen dr.: A bakkalaureátus (II.) — Kisebbségi tanárok román nyelvű vizsgálata. — Tanitók vizsgálatai és előléptetése. — Tankönyvek bevezetése. — Hitoktatók képesítésének felülvizsgálása. XA bakkalaureátus. Irta: Gál Kelemen dr. *'<• Folytassuk tovább a bakkalaureátus történelmi fejlődésének ismertetését. Anghelescu 1928-ban megalkotta az elméleti középfokú oktatásról szóló törvényét s ebben a hét osztályú egységes líceumot. Most tünt ki igazán, mennyire igazuk volt azoknak (Roth, Lupas stb.), akik azért küzdöttek az 1925. évi törvény ellen, mert prejudikál, sok kérdésben anticipál s mert egy kis részletet egy nagyfontosságú és nagyterjedelmü kérdés-komplexum egészéből kiragadva nem lehet megoldani. A 7 osztályú középiskola a maga egységes felépítésében lényegesen eltér az eddigi 8 osztályú s felül három ágra oszló líceumtól. S midőn Anghelescu az 1928. évi törvény megokolásában azt mondja, hogy e törvény a bakkalaureátusra vonatkozólag nem tesz egyebet, mint „szentesíti" és szervesen magába foglalja az 1925. évi március 7-én kihirdetett törvényt, akkor ez a kijelentés csupán a vizsgáló bizottságok összeállítására, a vizsgálat rendjére, lefolyására, az osztályozás módjára, a diploma kiállítására, szóval bizonyos külsőségekre vonatkozó mozzanatok azonosságára vonatkozik. De nem vonatkozik a lényegre, a vizsgálat tárgyaira. Hiszen nyilvánvaló, hogy a háromfelé ágazó és az egységes liceum végzését bekoronázó vizsgálat tárgyai nem lehelnek azonosak. íme az 1925. évi törvény intézkedése: „A vizsgálat Írásbeli és szóbeli próbákból áll és a következő alapvető tárgyakból: román nyelv és irodalom, a románok történelme, Románia földrajza, 17