Kisebbségi iskolaügy, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1929 / 1. szám - A bakkalaureátus

Ezekből a statisztikai adatokból egynéhány érdekes következtetést vonhatunk le. Egyik az, hqgy a régi királyság tanulóinak sokkal nagyobb százalékban sikerült a vizsgája, mint bármelyik csatolt területen élő tanulóké. E tekintetben Erdély 1925ben a második helyen áll, de 1926 nyarán az utolsó helyre csúszik le, igaz, hogy ugyanaz év őszén viszont az első helyre kerül, hogy aztán 1927-ben megint a harmadik helyre kerüljön. Ha pedig az erdélyi állami és felekezeti iskolák eredményeit hasonlítjuk össze, utóbbiak eredménye gyengébb, mint az államiaké, ami magyar olvasó előtt semmiesetre sem lesz feltűnő. De viszont kisebbségi iskolák eredményének javulása érezhetőbb, mint az államiaké. Legnagyobb haladást tettek a kolozsvári tankerületbeli iskolák : 20*6 %-ról 36"8 %,-ra emelkedett a sikerrel vizsgázók száma, ami 80 °/0 os haladást jelent. Ellenben a nagyszebeni kerülethez tartozó székely iskolák 51 %,-ról 35'5 %-ra estek. Felekezetek szerint legnagyobb előhaíadást értek el a zsidók (tanitásnyelvük a román!), estek a szászok, legnagyobb visszaesést matatnak az unitáriusok; haladtak a róm. katholikusok és reformátusok. Ezeket az adatokat Dima professzor idézett könyvéből vesszük, aki a statisztikai adatok alapján képtelen következtetéseket von le s kéretlen tanácsokat ad a felekezeti főhatóságoknak és a magyarság vezetőinek. S észre sem veszi, minő éles ellenmondás van elvi felfogása és tanácsai között. Elvi felfogása az, hogy a felekezeti iskola »középko>i anachronizmus« melynek nincs helye egy modern, világi és demokratikus államban, melynek kormányzása az általános szavazati jogon épül fel és szigorúan véve a felekezetek kezében kizárólag csak a teológiai szemináriumi oktatást kellene meghagyni. Másfelől azonban ezzel merő ellentétben azt a tanácsot adja, hogy iskoláink számát redukálnunk kellene egy feltétlenül szükséges minimumra, melyeket aztán az állam segélyezne és szigorúan ellenőrizne. Ezekben tanulnának azok, akik papok, tanárok és irók akarnak lenni. Ellenben a szabad foglalkozású pályákra szándékozók (ügyvédek, technikusok, orvosok, iparosok, stb.) csak az alsó tagozaton tanulnának felekezeti iskolákban, a felső tagozatra román nyelvű állami iskolákba mennének, melyekben az egyik mcdern nyelv a magyar lenne s ennek tanárai magyarok. Igen messzire mennek ezek a következtetések, melyeket nagyon gyenge szálak kötnek a bakkalaureátus premisszáihoz. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Jakabffy Elemér. Nyomták Lúgoson, Husvétb és Hoffer könyvnyomdájában.