Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 2. szám - A kir. m. budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanárának 30 éves irodalmi munkássága. (1907-1937)

2. sz. KERESKEDELMI JOG 33 A közkereseti és betéti társaság tagjai a társaság hitelezőivel szemben saját személyükben is korlátlanul, közvetlenül és egyetemlegesen felelősek a társasági tartozásokért. A betéti társaság kültagja, bár korlátoltan felel (a betéte erejéig), de ez a felelősség csak kvantitative és nem kvalitative különbözik. Ezzel szemben a jogi személyiséget képező társaságoknál a tagok felelőssége rendszerint korlátozott, nem egyetemleges és sohasem közvetlen. A közkereseti társaság jogképessége tehát nem teljes olyan értelemben, hogy a saját tagjaival szemben nem tekinthető jogképesnek. Ez annyit jelent, hogy a közkereseti társaság személyisége nem választódik el a tagjainak személyiségétől. Ennélfogva a közkereseti társaság jogképessége tulajdonképpen tagjai személyes jogalanyiságának együttes kifejezési módja. Az együttes közösségben tehát a hányados tulajdonközösség specializált formáját ismerhetjük fel, amelyben a tagok a társasági közös tulajdonban lévő dolgok felett csakis egyetértően, illetve az egyetértés praesumptio juris et de jure kezelendő módozata szerint: csak a társaság nevében rendelkezhetnek joghatályosan. A societas rendszere szerinti magánjogi társaságban a tag vagyonilletősége feletti személyes rendelkezési jogot kötelmijogi jellegű tilalom korlátozza, amely azonban a tag dologi jogait harmadik személyekkel szemben nem alterálja. Az együttes közösségben ez a tilalom dologi hatályúvá sűrűsödik és mint a tag vagyonilletősége feletti személyes rendelkezési jogának tulajdoni korlátozása fogható fel. A közkereseti és betéti társaságot legkevésbé annak tagjai szokták jogi személynek tekinteni, hanem olyan cégnek, amely a tagok együttes és kizárólagos tulajdonának a tárgya. Tehát a közkereseti társaság tagjait a társasághoz nem kötelmi jogosultságok kapcsolják, hanem a tulajdonból folyó dologi jogaik állanak fenn a társaságra, közelebbről meghatározva a társasági vagyonra vonatkozóan. Január 29-én „A mezőgazdasági hitelek kiképzése" címmel dr. Nyulászi János, a Tébe igazgatója tartott előadást. Előadó, aki a mezőgazdasági hitel képzésének úgy elméletileg, mint gyakorlatilag közismerten egyik legkiválóbb szakértője, előadásában végigvonultatta azokat a jogintézményeket, amelyek segítségével a mezőgazdasági hitel kiépíthető volna. Rámutatott arra, hogy a gazdatartozások végleges rendezése végképpen megszünteti a bizonytalanságnak azt a légkörét, amely eddig az általános jellegű és nagyobbmérvű mezőgazdasági hitelnyújtást lehetetlenné tette. A gazdatartozások rendezése után azonban elsőrendű fontosságú a mezőgazdasági hitelnek, amely mintaképe a produktív, jószágtermelés céljait szolgáló hitelnek és amely agrárországunkban, elsőrangú közgazdasági fontossággal bír, minél erőteljesebb kiépítése. Az előadó sorra ment azokon a jogintézményeken, amelyek a mezőgazdasági hitel szolgálatában állnak. A közkereseti és betéti társaság mellett szükségesnek tartotta mezőgazdasági társaságok létesítését. Ismertette a különböző termelési hiteleket, az ingó-jelzálogjog már bevezetett és tervezett fajtáit és rámutatott azokra az adóés illetékügyi szabályokra, amelyek a mezőgazdasági hitel szempontjából jelentőséggel bírnak. — A nagyszámú és előkelő közönség nevében az elnöklő Kunc: Ödön köszönte meg az előadást. Január 31-én szerkesztőnk, dr. Szenté Lajos ügyvéd: A kereskedelmi Ügynökök jogállásának szabályozása címen tartott előadást. Az előadás tartalmát lapunk jelen s következő számaiban közölni fogjuk. Az előadást vita követte, melyhez dr. Blau György, dr. Brachfeld Dezső ügyvédek s az elnöklő Kuncz Ödön szóltak hozzá, aki elodázhatatlanul szükségesnek mondta az ügynöki jog kodifikációját. Megemlítjük még, hogy az International Law Association Magyar Csoportja kebelében dr. Georg Camp, zürichi ügyvéd: Internationale Probleme in modernen Aktienrechten c. a. tartott előadást, melyből csak annyit hámozhattunk ki, hogy előadó a revizori intézmény bevezetését legföljebb fakultatív formában tartja szükségesnek. Amint tehát látjuk, a Jogászegylet az elmúlt hónapban igen élénk tevékenységet fejtett ki. Az ajándékozás kérdésével foglalkozott dr. Szenté Andornak január 1-i számunkban megjelent cikke. Az „Archív für Wettbewerbsrecht" (szerk. dr. Braunmühl, Gottschick és dr. Junckerstorff) most megjelent januári számában Min. Rat. Gottschick „Werbegeschenke" cím alatt a Reichsgericht ítéleteinek kapcsán szintén ezzel a nagyjelentőségű kérdéssel foglalkozik és azt kutatja, hogy hol vannak ezeknek a Werbegeschenkeknek határai s oda konkludál, hogy ezeknek a propaganda-figyelmességeknek korlátait egyrészt a versenytörvény, másrészt pedig az ajándékozás elleni törvények szabják meg. A Reichsgericht ítéletei kapcsán cikkíró megállapítja, hogy a gazdasági élet a túlzásba vitt Werbegeschenk-et érzi meg s azoknak különösen nem szabad oly mérvűeknek lenni, amelyek a versenytársat ezek túllicitálására ösztökélnék. — Foglalkozik az árupróbák mint propagandacikkek kérdésével s arra a konklúzióra jut, hogy igazi árucikk még propaganda céljából sem ajándékozható; s végül azt az általános szabályt állítja fel, hogy oly ajándékkal, amelyekkel akár értékük, akár az ajándékozás felosztásának szervezettségénél fogva az ajándékot elfogadót valamire kötelezik, nem szabad sem új vevőket szerezni, sem pedig a régieket megajándékozni. A versenyjoggal foglalkozókat érdekelni fogja a G. Hoffmann által az utóbbi évek német joggyakorlatának kimerítő, rendszeres összefoglalása. A magyar klr. Kúria tanácsainak beosztása az 1938. évre. Polgári szakosztály. I. Elnök: Jakab Mihály tanácselnök. Birák: Ullrich Ede, Ludvig Rezső dr., Brandt József dr., Vincenti Gusztáv dr., BöszörményiNagy Isván dr., Révész Gusztáv dr. — II.* Elnök: Koós Emil dr. tanácsvezetés jogával felruházott kir. kúriai bíró. Bírák: Gallia Béla dr., Margitay Valér dr., Sövényházy-Neuhold Ferenc dr., Dézsi Ferenc dr., Muzsnay József dr. — III. Elnök: Thébusz Aladár dr. tanácselnök. Bírák: Tóth György dr., Raisz Béla dr., Medgyesi Ferenc dr., Klie Antal, Benda Béla dr., Kientzl Tivadar dr., Karay Pál dr., Fejérváry Géza dr. — IV. Elnök: Ternovszky Béla dr. tanácselnök. Bírók: Szobonya Béla dr., Nagy Zoltán, Morvay Aurél dr., Tolnay Iván dr., Zimányi József dr., vitéz Szentkuthy István dr. — V. Elnök: Hutás József, a m. kir. Kúria