Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 2. szám - A részvénytársaság minimális alaptőkéje és az "ultra vires" elv

2. sz. KERESKEDELMI .IOG 27 A részvénytársaság minimális alaptőkéje és az „nltra vires" elv Irta: dr. Söoémjházíj Ferenc, igazságügyminiszteri osztálytanácsos. A részvényjogi irodalom újabb termékei és a Magyar Jogászegylet részvényjogi tárgyú vitái nagymértékben hozzájárultak a részvényjogi reform alapvető kérdéseinek tisztázásához s ahhoz, hogy az új részvényjog a gazdasági és a jogi élet javára legyen tető alá hozható. Ezekben a termékeny és hasznos megnyilatkozásokban és vitákban szóbakerült a részvénytársaság gazdasági rendeltetése s ezzel kapcsolatban az alaptökeminimum kérdése, — szóbakerült a részvénytársaság tárgyválasztása és tárgyváltoztatása s ezzel kapcsolatban az ,.ultra vires" elvnek alkalmazhatósága is. Nizsalovszky Endre a mult évben a Magyar Jogászegyletben ,,A negatív részvényjogi reform" címen tartott mély és lebilincselő előadásában1 találóan ragadta meg az alaptőkeminimum kérdését. L Egyik célszerűen használható kilincs a részvénytársaság valódi rendeltetéséhez jutás útján az alaptőke minimum megfelelő megállapítása. Kétségtelen, hogy minden ilyen meghatározás mechanikus, merev, de ez elkerülhetetlen minden ilyen általánosításnál. Valóban alapos érvek szólnak az ellen, hogy a nagyvállalat tipikus vállalati formája — 150.000 pengős alaptőkeminimum és a 30%-os befizetés rendszere mellett — már csupán 45.000 pengős tőkeszükségletü vállalatokra is felhasználható legyen. Nem önkényes, teoretikus szeszélyből fakad az a belföldön és külföldön egyaránt megnyilvánuló kívánság, hogy a részvénytársaság elsősorban a nagyvállalatok vállalkozási formája legyen. A részvénytársaság felépítése is olyan legyen, amiIven a nagyvállalatnál megfelelő. Az igazságügyminiszter úr a gazdasági és íogászi szakkörökhöz intézett részvényjogi kérdőív bevezetésében kiemelte, hogy a részvénytársaság elsősorban a nagyvállalat alkalmas és megfelelő érvényesülési formája legyen s utalt arra, hogy a részvényjog reformjánál a valódi gazdasági rendeltetésének, közgazdasági hivatásának megfelelő részvénytársaság lebeg a szem előtt, — az a vállalati forma, amely alkalmas arra, hogy tőkefelszívóképességével a tőkés társadalom széles rétegeiből nagy tőkét összesítsen a maga elé tűzött gazdasági célra. 1 L. Magyar Jog/iszegyleti Értekezések. V. évfolyam. 251. o. A részvénytársasági formával velejárnak a korlátolt felelősségnek és többé-kevésbbé az anonimitásnak hátrányai. Az 1925—1926-ban működött angol részvényjogi bizottság (Company Law Amendment Committee) jelentésében utal arra, hogy a részvénytársaság a korlátolt felelősség rendszerével lehetőséget nyújt túlkapásokra, de részben ez az az ár, amit a közösségnek fizetnie kell a kereskedelemre és az iparra annyira előnyös rendszer alkalmazása fejében.2 Dánia 1930. évi részvényjogában igen alacsonyan (10.000 K-ban) állapította meg az alaptőkeminimumot, de figyelembe kell venni, hogy nem létesített a kisebb és középvállalkozások céljára külön korlátolt felelősségű társasági formát. Banktörvényében azonban ú jonnan alakuló bankokra nézve már 300.000 K-ban határozta meg az alaptőkeminimumot. Az 1934. évi lengyel részvényjog már 250.000 zloty-ban szabta meg az alaptőkeminimumot. Bankokra nézve még jóval magasabb alaptőkeminimumot kíván az 1928. évi bankjogi rendelet. Rövidlejáratú hitelekkel foglalkozó részvénybank alaptőkeminimuma Varsóban 2,500.000 zloty, — Krakkóban, Lembergben, Posenben, Kattovitzban és Lodzban 1.500,000 zloty, — minden más helyen általában 1.000.000 zloty. A német jogfejlődés arra a körre akarja szorítani a részvénytársasági forma érvényesülését, amelyben a nagy tőkeszükséglet elengedhetetlen; ezért állapít meg magas, 500.000 márkás alaptőkeminimumot. Szembeötlően mutatja az újabb statisztika, milyen körben használják fel a részvénytársasági formát nálunk. 1934-ben a részvénytársaságok száma összesen 3277 volt. Ebből 150.000 pengőnél kisebb alaptőkéje volt 1890 részvénytársaságnak. Tehát a részvénytársaságoknak jóval több mint a fele 150.000 pengőnél alacsonyabb alaptőkével működött. 300.000 pengőn felül volt az alaptőkéje 684 részvénytársaságnak. Több mint háromnegyed része a részvénytársaságoknak 300.000 pengőt meg nem haladó alaptőkével dolgozott. Tehát nálunk is komoly megfontolást kíván a megfelelő alaptőkeminimum kérdése, valamint az is, hogy a részvénytársaság bejegyzése előtt milyen befizetés legyen kötelező, vagyis milyen legyen a befizetési minimum. A befizetési minimum megállapításánál óvatosságra int az a körülmény, hogy túlmagas határ szabása esetében gyakran olyan tőkének befizetésére kényszerülhet a társaság, 2 We reálisé that the system of limited liability leaves opportunities for abuse. Somé of these we consider to he part of the prire which the community has to pay for the adoption of a system so beneficial to its trade and industry.