Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 2. szám - A kereskedelmi ügynökök jogállásának szabályozása

2. sz KERESKEDELMI JOG Minthogy üzemi balesetről van szó, a kártérítési kötelezettség elbírálásánál a szolgálati szerződésből kell kiindulni. Az elhalt a szolgálali szerződést a csatolt munkakönyvből megállapíthatóan az alperesnek bécsi képviselőségével létesítette. Az osztrák jogszabályok értelmében pedig a külföldi részvénytársaságok ausztriai képviseletének a cégjegyzékbe való bevezetése mellett korlátlan felhatalmazással kell bírnia 3-ik személyekkel létesítendő mindenféle ügylet megkötésére. — Erre való tekintettel az alperes bécsi képviselősége a szolgálati szerződés megkötésére is jogosult volt. Emellett az az uszály, amelyen való szolgálat teljesítésére az elhalt szerződött, Bécsben volt lajstromozva. Ezeknél fogva az alperes kártérítési felelősségére az alperesre mint adósra kötelező osztrák jogszabályok, nem pedig az alperesi társaság székhelye szerinti holland jogszabályok alkalmazandók. Az osztrák jogszabályok alkalmazását nem zárja ki valósága esetében sem az a körülmény, hogy az elhalt a szolgálati szerződést Pakson írta alá, mert a szerződés aláírásának helye mint a véletlentől függő körülmény irányadó nem lehet. A baleset ugyan Csehszlovákiához tartozó területen történt és a kártérítési kötelezettség elbírálása szemponjából általában a kártétel helyének a joga irányadó, ez a jogszabály azonban a munkavállaló üzemi balesetéből folyó kártérítésre nem vonatkozik. A fellebbezési bíróság helyes álláspontja szerint a per elbírálásánál az osztrák törvények közül a baleset idején életben volt 1927. évi 125. számú munkásbiztosítási törvénynek rendelkezései az irányadók. E törvény értelmében pedig a munkaadó a munkavállalót ért üzemi balesetből kifolyólag, a munkáspénztár által nyujtott kártalanítást meghaladó mérvben kártérítéssel csak akkor tartozik, ha a balesetet szándékosan idézte elő. Kártérítés 16. Való ugyan, hogy a m. kir. Kúria gyakorlatában kifejlődött jogszabály szerint annak a gazdaságnak vagy üzemnek a tulajdonosa, amelynek érdekében végzett munka közben a baleset bekövetkezett, a balesetet szenvedettnek, illetve a tartásra jogosult hozzátartozóinak a kárát a méltányosságon alapuló kártérítés egyéb feltételei mellett — különösen a gazdaság vagy üzem terjedelmére figyelemmel — a méltányosság szabta mértékben megtéríteni tartozik akkor is, ha a kár előidézésében nemcsak vétkes, hanem még tárgyilag jogellenes — bár vétlen — magatartásával sem vett részt, ennek a szabálynak alkalmazása azonban a felelősség alapelvével ellenkeznék abban az esetben, ha a baleset nem hozható okozati összefüggésbe a végzett munka természetével vagy körülményeivel, hanem a baleset a balesetet szenedett szervezetében rejlő hibának vagy fogyatékosságnak a következménye. (C. P. I. 3402/1937. sz. a. 1937 november 2-án) Sajtójog — Kártérítés 17. Azt a kérdést, hogy a sajtóközlemények miatt követelhető kártérítésért kik és milyen sorrendben felelnek, a St. 40. §-a csupán a büntető ítélettel sujtott sajtóközleménnyel okozott kárt tében szabályozza, az egyéb sajtókö miatt támasztható kártérítési követelés ebben a tekintetben az általános szabál alkalmazni. A méltányosság követelményeinek az hogy, ha a károkozásban vétkes személ; ki lehet deríteni és annak, hogy a kártér szemben érvényesíttessék, akadálya nincs elsősorban a kárt vétkes magatartásuk személyeken kísérelje meg a károsult behajtását, a kárért saját vétkessége nél személy ellen pedig csak abban az es duljon, ha kárát vagy annak egy részét zásban vétkes személyeken nem siker tania. (C. P. I. 1983/1937. sz. a. 1937 szeptem Ez a jogi álláspont nem zárja ki azt, l St. 39. §-a alapján a vétlen felelősségg személytől, ennek a vagyoni viszonyain tel, nagyobb összegű pénzbeli elégtéte követelni a sértett félnek nem vagyon mint a kárért elsősorban felelős vétkes s től, a sértett a többletkövetelését a vétl séggel tartozó személy ellen érvényesíthe is, ha a károkozásban vétkes egy vagy mély ellen megítélt, kisebb összegű pén tételt az abban marasztaltakon be lehe Azt a kérdést azonban, hogy van-e a sér ilyen többletkövetelése a kárért vétlen gel tartozó személy ellen, nem lehet megn elbírálni addig, amig a károkozásban így a sértettnek nem vagyoni kárért felelős személyek ellen a sértett fel nem így azok vagyoni viszonyainak, valamin beli elégtétel összegének a meghatározás: lembe vehető egyéb személyes körülmé tisztába hozatalára a bíróságnak alka adott. Minthogy ezek szerint az, hogy a fel vagyoni káráért járó pénzbeli elégtétel sére, a követelésnek a károkozásban v mélyek ellen érvényesítése nélkül, az a vétkes I. r. alperes köteleztessék, a I ságnak nem felelne meg, a keresetnek a peressel szemben való elutasítása a St. foglalt irányadó anyagi jogszabálynak m ezt a döntést támadó felülvizsgálati pa alaptalan. Emellett a jogi álláspont mellett sem dés, hogy az I. r. alperes a nyomdavállal kalmazott üzemvezető által megbízása harmadik személyeknek vétkesen és jo okozott károkért a saját vétkessége nél ban felelős-e vagy sem, sem pedig az hogy a felperesnek az ő személyiségi j sajtóközlemény kinyomtatásából és ter származott-e nem vagyoni kára és ha ig nyit tesz az ki. az I. r. alperessel szem szerint elbírálást nem igényel. Kereskedelmi vétség 18. Kereskedelmi vétség miatt kiszabot nem függeszthető fel a I. Bn. 1. §-a ala (C. P. IV. 4413/1937. sz. a. 1937 novem A kereskedelmi vétségek eltérő jogi