Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 2. szám - Az új német és svájci részvényreform magyar tanulságai. 1. [r.]

2. sz. KERESKEDELM1 JOG ekkor a suae rei emtio non valet elv félretolásával és egyben az egész szerződéses megoldás deformálásával szemben!? Masrészről — nem lévén az apport és készpénz aránya megállapítva —, könnyen előfordulhat, hogy az alakuló közgyűlésen maga az apportőr fogja megszavazni a társaság nevében is a — saját szerződését. 4. Ha a svájci törvényből nem is meríthetünk okulást az angol private és public company kontinentális átültetése és az apportalapítás modern szabályozása tekintetében—, egy figyelemreméltó dolgot az alapítás szabályozásánál mégis kiemelhetünk. Ez pedig az a rugalmasság, amellyel a 626. és 627. cikkek az alapszabály tartalmát meghatározzák. A 626. cikk azokat a kérdéseket sorolja fel hét pontban, amelyekről minden részvénytársaság alapszabályának feltétlenül kell rendelkezéseket felállítani, a 627. cikk azonban 13 pontban olyan kérdéseket csoportosít, amelyek csakis akkor érvényesek, ha azokat az alapszabály rendezi (pl. nyereségrészesedés az igazgatóság javára, építő kamat, a vállalat tartamának időhöz kötése, többszavazatú részvény létesítése, a közgyűléshatározat érvényességének a törvénytől eltérő szabályozása stb. stb. ) Az alapszabály kötelező és esetleges tartalmának ez a megállapítása igen alkalmasnak bizonyul arra, hogy a részvénytársasági forma a legkülönbözőbb természetű és terjedelmű vállalatok szükségleteit egyaránt kielégíthesse. De másrészről — és ez a fontos — lehetővé teszi azt is, hogy a részvényjog kiépítésébe és továbbfejlesztésébe maga az alapszabály is aktive belekapcsolódjon. Mert például annak lehetővé tétele, hogy a „Verwaltung" hatásköre az egyes tagokra vagy 3. személyekre(!) ruháztassék át (12. p. ), — a törvényszabta szervezetnek egészen új irányokban való fejlesztését és tökéletesítését is lehetővé teszi. A svájci jognak az az elvi állásfoglalása, amellyel az alapszabálynak quasi jogforrás jelleget biztosít, igen szerencsés eszköz arra, hogy a gazdasági élet folytonos változásával állandóan számolni kénytelen részvényjog a törvényes keret merevségétől az alapszabály elaszticitása segítségével mentesüljön és számoljon necsak a konkrét vállalat különleges szükségleteivel, hanem a megváltozott gazdasági helyzettel is. 5. A részvénytársaságot mind a NR., mind a Sv. szerint a cégjegyzékbe bejegyzés konstituálja. A bejegyzés előtt kibocsátott részvények semmisek és a társaság nevében kötött ügyletekért és végzett jogcselekményekért az „eljárók" egyetemlegesen felelnek (NR. 34. §., Sv. 643. c. I., 644. és 645. c. I. ). Ezeket a Kt. -ben is megtalálható rendelkezéseket mindkét törvény kiegészíti a társaság nevében kötött ügyletek későbbi jóváhagyásának szabályozásával. A Sv. ezen kívül a bejegyzés joghatályának szabályozása keretében borítja ki a bejegyzésnek szanáló i itt oldja meg a részvénytársaság se nek igen kényes kérdését is. a) A NR. 34. §. II. szerint, ha a t bejegyzése előtt nevében vállalt kö get az adóssal kötött szerződéssel c don vállalja át, hogy az eddigi adó ő lép, — akkor e tartozásátvállalás ségéhez nincs szükség a hitelező b sére, feltéve, hogy az átvállalás a be számított három hónapon belül r és arról a hitelezőt akár a társaság adós értesítette. A nempénzbeli b natkozó kötelezettségeket átvállalni het (itt meg kell tartani az apporl kozó szabályokat). A Sv. 645. cikk ezt a gondolatot akként fejezi amennyiben kifejezetten a leendő nevében vállaltattak kötelezettségek kat a társaság, bejegyzésétől szán rom hónapon belül, átvállalta, a szabadulnak és egyedül a társaság két rendelkezés közül jogászilag a r cizebb. Mindkettő azonban hallg; kérdésről, hogy a megalakulás eli kötelezettségek bejegyzés utáni át1 a társaságnak melyik szerve jogosu folytán az átvállalást az igazgatósá kell elismernünk. Abban a rendszerben tehát, amidőn a társaság nev< lezettséget vállalt alapítók lesznel igazgatóság tagjai, — a társasi védelme hiányzik. Ezért rendelki Tervezetem 37. §-a akként, hogy a előtt vállalt kötelezettséget egyedül zett részvénytársaság közgyűlés hatja át. b) A bejegyzés szanáló hatásári jegyzett részvénytársaság mégsem a Sv. 643. cikk II. —IV. a következő zéseket állítják fel: „A részvénytárs személyiséget a bejegyzés által akkor szerzi, ha a bejegyzés előfeltétel hiányoztak. Mégis, ha az alapítás a törvénynek és alapszabálynak(?, zései figyelmen kívül hagyattak e hitelezők vagy részvényesek érdel mértékben veszélyeztettek vagy sér — a bíróság, az érdekelt hitelezők vényesek keresetére, elrendelheti feloszlását. A kereset beadása után a felek indítványára ideiglenes inte het. A kereset jog elenyészik, ha a társaság bejegyzésének közzétex mított három hónapon belül nei meg. " Ha ezeket a rendelkezéseket < 1932. Tervezetem 33., 146. és 172— a NR. 216—281. §-aival, valamint jog „nullité" problémájának a tö