Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 12. szám - A részvényes vagyonjoga
12. sz. KERESKEDELMI JOG 165 sem el nem zálogosíthatok s a részvénytársaságnál letétbe maradnak. — Egyes jogrendszerek akként igyekeznek előmozdítani az apportra vonatkozó közgyűlési határozat megfontoltságát, hogy két közgyűlésen kell foglalkozni az apport kérdésével. — A határozathoz minősített többség megkívánásával is gondozni kívánja némely törvényhozás a helyes értékelést. — Komoly garancia az apport helyes értékeléséért a felelősségnek megfelelő kiépítése is. Ugyancsak óvatosággal kell szabályozni a minősített alapítás másik esetét, amelyben az alapítóknak vagy a részvénytársaság megalakulásánál közreműködőknek kívánnak A:ü/önös előnyt biztosítani. Ilyen különös előnj'ök útján indokolatlan jutalmak nyújtása ugyanis méltánytalanul csorbíthatja a részvényes vagyonjogát. Osztalékjog. A részvénytársaság működése alatt a részvényes vagyonjoga az osztalékjogban csúcsosodik ki. Az osztalékjog jogi természete tekintetében az irodalomban nem egyöntetű a vélemény. A vélemények különbözőségét előmozdítja az egyes tételes szabályozások közötti eltérés. Az egyik nézet szerint az osztalékjog tagsági jog, amelyet a társaság belátása szerint korlátozhat, sőt el is vonhat. A másik álláspont szerint az osztalékjog külön jog, a részvényes elvonhatatlan joga (Sonderrecht, wohlerworbenes Recht, droit propre des actionnaires, vésted right). A vélemények harmadik csoportjába azok sorolhatók, amelyek közvetítő álláspontot képviselnek a korábban említett két felfogás között. Lehetségesnek tartják az osztalékjog korlátozását, esetleg elvonását, de csak bizonyos feltételek mellett. Amíg a részvényjog régebbi törekvéseiben inkább a társasági hitelezők érdekeinek fiktív osztalék fizetésével való veszélyeztetése ellen folyt a küzdelem, újabban az irodalomban, jogalkotásban és jogszolgáltatásban a részvényes osztalékjogának biztosítása került előtérbe. Ezt nem kis részben okozza a részvénytársaság gazdasági felépítésében bekövetkezett változás, a vezetőség hatalmi helyzetének túlsúlya s a kisrészvényesek érdekeinek elhomályosulása. Az osztalékjog kérdésében az angol jog a reá jellemző individuális, liberális felfogásnak megfelelően széles jogkört biztosít a vezetőségnek és a közgyűlésnek. A tervezet (Memorandum) és az alapszabályok (Articles of Association) rendelkezéseinek keretén belül szabadon mérlegelhető, fizessen-e a részvénytársaság a nyereségből osztalékot vagy sem. Az alapszabályok gyakran akként rendelkeznek, hogy az igazgatók által javasolt osztalékot a részvényesek csak csökkenthetik, de nem növelhetik. Az 1929. évi Companies Act alapszabálymelléklete szerint a részvénytársaság közgyűlése állapítja meg az osztalékot, de az osztalék nem haladbatja meg az igazgatók által javasolt összeget. Ha tisztességes az igazgatók eljárása, a bíróság tartózkodik attól, hogy magasabb osztalék fizetésére kényszerítsen, mint amilyent az igazgatók megfelelőnek vélnek. Az angol jog az alaptőke sértetlen fenntartását a nyereségkiöntésnél nem gondozza olyan messzemenően, mint kereskedelmi törvényünk. A Kt. 165. §-a szerint a részvényesek a veszteség által csökkent alaptőke újbóli kiegészítéséig osztalékra igényt nem tarthatnak. Az angol jogban nincs ilyen kötelező rendelkezés s így nincs akadálya annak, hogy nyereséges évben a részvénytársaság osztalékot fizessen, habár az alaptőkének korábbi években szenvedett veszteségeit még nem pótolta. Nyereségről és (osztalékfizetésről az alaptőke kiegészítése előtt is szó lehet. — De mégsem fizethető osztalék a bíróság álláspontja szerint a veszteség pótlása előtt olyan esetben, amelyben a fennálló körülmények között tisztességes és józan kereskedő — figyelemmel az üzlet természetére és a veszteség nagyságára — osztalék fizetését üzletileg egészségesnek nem tekinthetné.3 Az Északamerikai Egyesült Államokban irányadó részvényjogok szerint sincs általában kizárva az alaptőke kiegészítése előtt az osztalékfizetés. Mindegyik üzletév külön egységként jön számításba; az elmúlt év veszteségét nem kell a következő év nyereség- és veszteségszámláján a folyó évi nyereség rovására számításba venni. Az amerikai jog is a társaság mérlegelésére bízza, fizessen-e osztalékot. Mégis több bírói határozatból kicsillan az osztalékjog védelme. A Dodge felperesnek a Ford Motor Co. alperes elleni ügyében a michigan-i bíróság egyebek között kiemelte, hogy részvénytársaságot elsősorban a részvényesek nyeresége céljából szerveznek és tartanak fenn. Az igazgatók diszkrecionális jogköre azoknak az eszközöknek megválasztásánál gyakorolható, amelyek ezt a célt szolgálják, de nem terjed ki ez a diszkréció magának ennek a célnak megváltoztatására, a nyereségnek leszállítására vagy a részvényesek között való felosztás helyett más célra fordítására.4 3) Dent v. London Tramiiways Co., (1880) 16 Ch. D. 354. Thomas v. Cralbtree., (1912) 106. L. T. 49. 4) „A business Corporation is organized and carried on primarily for the profit of the stookiholders. The discredition of the directors is to be exercised in the choice of means to attain that end, and d°es not extend to a change in the end itself, to the reduction of profits, or to the non-distribution of profits among stockhold'ers, in order to devote them to other purposes." (1. Ballantine on Corporations, Chicago. 1927..501. old.).
