Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 12. szám - A részvényes vagyonjoga
12. sz. KERESKEDELMI JOG 163 érvényesülését háttérbe szorító gyakorlat, amely a részvénytársaságnak mint organizmusnak a felismerésére támaszkodott. A Cour de Cassation 1892. évi május 30-i határozata nyitott utat a fejlődés második korszakának, amelyben a részvénytársaság alaprendelkezésein, lényegbevágó rendelkezésein (bases substantielles ou essentielles1) kívüleső másodrangú rendelkezések (bases secondaires) tekintetében már lehetővé vált a többségi alapszabálymódosítás abban az esetben is, ha az alapszabályok az ilyen módosítás lehetőségéről kifejezetten nem is gondoskodtak. Csak az 1913. évi november 22-i törvénnyel jutott Franciaországban nyugvópontra az alapszabálymódosítás kérdése; ez a törvény teremtett biztonságot a többségi alapszabálymódosítás kérdésében azzal, hogy kétséget kizáróan meghatálrozta a többségi alapszabálymódosítás érvényesülésének területét. A személyi momentum hazánkban is nagyobb szerepet játszott a részvénytársaságokban az 1875. évi kereskedelmi törvény előtt. A közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól szóló 1840 : XVIII. törvénycikknek a részvénytársaságokról rendelkező harmadik fejezete még nem emelte olyan messzemenő jelentőségre az intuitus pecuniae-t az intuitus personae rovására. E törvény 56. §-a még tiltotta bemutatóra szóló részvények kibocsátását. A 60. §. szerint a közgyűlésen 10-nél több szavazatot egy tag sem gyakorolhatott, bármilyen légyen részvényeinek száma. Említést kíván, hogy az angol részvényjogban ma is a névre szóló részvény a szabály s hogy a részvénytársaság közgyűlésein a tökeerőnek túlságos érvényesülését számos részvénytársaság akként akadályozza, hogy az egy részvényes által leadható szavazatok számát az alapszabályaiban korlátozza. Az öt legnagyobb angol bank, az ú. n. „Big Five" alapszabályainak vizsgálata során azt látjuk, hogy ezek közül egyedül a Barclays Bank alapszabályai nem tartalmaznak ilyen korlátozást, ellenben a többi négy bank alapszabályai gátat vetnek annak, hogy egy részvényes túlsók szavazatot halmozhasson a saját személyében. A Lloyds Bank még igen tágan szabja meg a korlátot; 500-ban maximálja az egy részvényes által leadható szavazatok számát. A Midland Bank alapszabályai (57. §.) már erősen korlátozzák az egy részvényes által leadható szavazatok számát. Lépcsőzetesen, skála szerint állapítják meg a szavazati jogot. Ekként: a részvények névértékét véve figyelembe, a részvénytőkében való részesedés mértéke szerint *) Mint pl. a társaság tárgyára, vagy a részvényesvállalta szolgáltatásra vonatkozó rendelkezések. 300 £-ig 300-600 £-ig 600-1200 , 1200—1800 „ 1800—2400 „ 2400 £ vagy ezenfelül 1 szavazat, 2 , 3 4 5 6 illeti a részvényest. Vagyis 6 szavazatnál többet a részvényes nem gyakorolhat. Hasonló rendszert követnek a Westminster Bank és a National Provinciai Bank is. A Westminster Bank alapszabályai (43. §.) szerint 400 fonton alul a tagot névszerinti szavazásnál (poll) szavazati jog nem illeti; 400—1600 £-ig I szavazatot, 1600-4000 „ 2 4000- 8000 , 3 8000 £ vagy ezenfelül 5 „ gyakorolhat a részvényes. A National Provinciai Bank alapszabályai (59. §.) értelmében 1500 fonton alul a tagot névszerinti szavazásnál (poll) szavazójog nem illeti; 1.500—6.000 £-ig 1 szavazat, 6.000-18.0C0 „ 2 18.000-30.000 „ 3 30.000 £ vagy ezenfelül 4 illeti a részvényest. Tehát a Westminster Bankben 5 szavazatnál, a National Provinciai Bank-hen 4 szavazatnál többet a részvényes nem gyakorolhat. Nálunk is határt szabnak egyes bankok ma is a részvényes szavazatainak túlzott halmozása elé, de ez a korlátozás messze elmarad az említett három nagy angol bank rendszerétől. Legfeljebb a Lloyds Bank korlátozásához hasonlíthatók ezek a hazai szabályok, így a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapszabályainak 15. §-a szerint egy részvény letétele 5-ig egy szavazatra, 6—10-ig kettőre, a tizet meghaladó minden öt részvény egy-egy szavazattal többre jogosít fel, úgy, hogy 15 részvény három szavazatra, 20 négyre stb., végre 500 és ennél több részvény 100 szavazatra ad jogot. Többet 100 szavazatnál saját nevében és 100-at másoknak képviseletében, összesen tehát 200 szavazatnál többet egy részvényes sem egyesíthet saját személyében. A Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság alapszabályainak 14. §-a szerint 500 szavazatnál többet sem saját, sem meghatalmazójának nevében, sem mindkét minőségében együtt egyik részvényes sem gyakorolhat. A Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak 14. cikke értelmében a közgyűlésen a részvényesnek minden 25 részvénye után egy szavazata van. Száz szavazatnál többet azonban egy részvényes sem gyakorolhat, sem saját nevében, sem mint meghatalmazott.
