Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 1. szám - A tulajdonjogfenntartás szabályozása a részletügyletről szóló törvény tervezetében

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST Pannónia-ncea 9. szám MM Telefon: 1—271-65 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincötödik évi. 1. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1938 jauuár 1 Hogy a tft. kikötésének a T. szerint kétség esetében mi a jelentősége, arra csupán a 6. § 2 bekezdéséből vonhatunk következtetést, amely kimondja, hogy az eladó a részletügylettől „csak akkor állhat el, ha a vevő valamelyik vételárrészlet megfizetésével késedelmes és az eladó az ellálás jogát erre az esetre írásban kikötötte, vagy az árut a tulajdonjog fenntartásával adta el". A T. szerint tehát a tft. kikötésének tartalma az, hogy az eladó — erre vonatkozó külön kikötés nélkül is — bármely fizetési részlet elmulasztása esetén az ügylettől elállhat; ha azonban ezen jogával élni kíván, úgy — a 6. § 3. hek. szerint — köteles erről a vevőt előzőleg értesíteni s neki Magában foglalja a T- szerint a tft. kikötése azt 's hogy az eladó az esetben is elállhat az ügylettől, ha a vevő az árut rongálja vagy az eladó tulajdonjogát egyébként veszélyezteti; ez esetben a veszélyeztető magatartás megszüntetésére keil neki kellő időt engedni. Az ügylettől való elállás előfeltételénél szigorúbb feltételhez köti a T. a részletfizetési kedvezmény megszűnéséi, amennyiben (1. § 2. bek.) kimondja, hogy az csak az esetre köthető ki, „ha a vevő legalább két fizetési résziéinek megfelelő és a vételár egytized részénél nagyobb összeg fizetésével késedelmes". Míg tehát az elállás joga már egy fizetési részlet elmulasztása esetére kiköthető és illetőleg annak kikötése tft. esetén vélelmezendő, a részletfizetési kedvezmény elvesztéséhez legalább két részlet elmulasztása szükségesIII. Mint említettem, a T. nem adja a részletügylet fogalmi meghatározását, nem mondja ki, hogy annak fogalmáihoz elegendő-e már az, ha a vételár legalább két részletben fizetendő avagy több részlet kikötése szükséges. Bármily természetesnek tűnik az, hogy ellenkező szabályozás hijján a részletügylet fogalmához már két részlet kikötése is elegendő, — a külföldi gyakorlatban és irodalomban felmerült nézetek figyelembevételével a kérdés szabályozása egyáltalán nem látszik feleslegesnék. Az 1894. évi német törvény ugyancsak nem szabályozta a részletügylet ío^linát s a részA tulajdonjog fenntart ás szabályozása a részletül^ létről szóló törvénytervezetben Irta: dr. Fenyves Béla, ügyvéd. I. Nyílván a részletügyletek nagy elterjedtsége s ebből folyó gazdasági jelentősége indította az igazságügyminiszteriumot arra, hogy a vételi ügyletre vonatkozó általános jogszabályoktól igen lényegesen eltérő szabályozásukat magában foglaló törvénytervezetet (T.) dolgozzon ki.1 Helyesen ismerte fel az igazságügyminisztérium azt a tényt, hogy a részletügyleteknek úgyszólván állandó alkotórésze az eladó részréről a tulajdonjogfenntartás (tft.) kikötése s így a T. ennek a törvénytárunkban ezideig nem szabályozott intézménynek meglehetősen részletes szabályozását igyekszik nyújtani. Ezzel a szabályozással, nevezetesen azzal, hogy az mennyiben felel meg azoknak a szabályoknak, amelyek ezen jogintézményre vonatkozólag birói gyakorlatunkban kialakultak és illetőleg, hogy mennyiben tartalmaz azoktól eltérést, kívánok a következőkben röviden foglalkozni. II. Magánjogi törvénykönyvünk javaslata (Mtj.) 1367. §-ában szabályozza a tft. intézményét, kimondván, hogy annak kikötését kétség esetében úgy kell értelmezni, hogy a vételár teljes megfizetése a tulajdonátruházásnak halasztó feltétele s az eladó elállásra van jogosítva, ha a vevő a fizetéssel késedelmes; kimondja továbbá, hogy a tft. kikötése csak akkor hatályos, ha okiratba foglaltatott s az okiratban a vételár fizetésének határideje naptár szerint meghatároztatott. A T. ilyen magyarázati szabályt nem tartalmaz, aminthogy a részletügyletnek sem adja közelebbi meghatározását. 1 A T. címe szerint ugyan csupán a „mezőgazdasági gép, varrógép és kerékpár részletfizetésre vételéről" szól, minthogy azonban a 13. § felhatalmazza a minisztériumot arra, hogy a törvény rendelkezéseit más árukra vonatkozó részletügyletekre is kiterjessze, annak jelentősége nyilván lényegesen túl fog terjedni a címébe foglalt körön. i