Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 10. szám - Nemzetközi csekkmagánjog

m KERESKEDELMI JOG 10. sz. szabályeltérések szembehelyezésével megvilágított természeti különbözőségekben van. Nem maguk a létszakaszok és nem is a létszaki változások előfeltételei azok, amikben a kereskedelmi és köztörvényi jog egymástól különböznek, hanem azok a gyakorlati konzekvenciák, amelyek az egyes létszakokhoz fűződnek. A kereskedelmi ügyleteknél már a késedelmi létszak megszólaltatja azokat a szabályokat, amelyek köztörvényi ügyleti körben csak előrehaladottabb létszakokban (érdekmúlás, lehetetlenülés) hallatszanak. Mondhatjuk úgy is, hogy a kereskedelmi ügyleteknél előre tolódnak olyan létszaki szabályok, amelyek a köztörvény szerint egy további létszaki fejlődés eredményeiként következhetnek be. Bizonyos mértékig a különbség úgy is jellemezhető, hogy a kereskedelmi ügyletek körében a létszaki szabályok identifikusak. Ugyanazok a jogkövetkezmények fűződnek a késedelmi szakhoz, mint az érdekmúláshoz, vagy lehetetlenüléshez. Legfeljebb e jogokkal való élés előfeltételei mutatnak némi eltérést. Ezzel szemben a köztörvényi ügylet létszakai élesen elhatárolódnak a jogkövetkezmények szempontjából is, s amint fentebb láttuk, szűkebb mozgási szabadságot nyújtanak a korábbi létszakba jutott kötelem jogosultjának, mint a későbbi létszakokban. Egészen más szempontból történik az a szembesítés kereskedelmi jog és köztörvény között, amely az u. n. szakjogi felelősség szemszögéből vizsgálja e kérdést. Általánosságban a kereskedelmi és köztörvényi felelősség közti különbséget csak kvantitatívnak mondja, de mindennemű alkati eltérés nélkül. Ez annyit jelent, hogy a kereskedelmi jogi felelősség egyes szabályai, mint kártérítés, gondosság, egyetemlegesség, kamat, kötbér, stb. stb. . . szigorúbbak itt, mint amott. A különbség azonban nem alkati, hanem kizárólag fokozati. Másképpen a váltójog, amely úgy aránylik a köztörvényihez, miképpen a lex minus plena a plenához. A váltójog Grosschmid tanításai szerint nem egyéb, mint foglalatja bizonyos causájú ügyleti szabályoknak, éppúgy mint más causa szabálycsoport. Hogy a fentiekben még megközelítőleg sem merítettük ki a Fejezeteknek ezen joganyagra vonatkozó fejtegetéseit, azt nem is kell külön mondanunk. A munka legkülönbözőbb helyein újból és újból visszatérnek a köztörvény és kereskedelmi joganyag érintkezőpontjai és eltérései, s igen érdemes munkára vállalkoznék az, aki összegyűjtené és rendszerbe foglalná ezt az elszórt, de mindenütt fölötte tanulságos és nemcsak elméleti, de gyakorlati szempontból is értékes anyagot. A Fejezetekhez kiadott Glosszák remélhetőleg hozzá fognak járulni a Grosschmid-kultusz növeléséhez, de talán még jobban emelné ezt egy olyan vállalkozás, amely a Fejezetek kimeríthetetlen tárházából az egyes szakjogokra, jogterületekre, törvényekre vonatkozó anyagot külön-külön csoportosítaná és egybefoglalná azt, hogy kereskedelmi-, váltó-, csőd-, végrehajtás-, perjog, stb. valamint a magánjog egyes jogterületei mit köszönhetnek a Fejezetek tanításainak. Ez a munka a fiatal jogászi generációra vár, s annak elvégzése lesz egyik méltó jutalma Grosschmid nagy életművének. )( Nemzetközi csekkmagánjog Irta: Dr. Schwartz Izidor, ny. kormányzósági titkár. Mint a váltó, úgy a csekk is par excellence nemzetközi értékpapír. Érthető tehát, hogy ugyanazon érdekképviseletek, melyek az egységes váltótörvény sokáig vajúdott kérdését dűlőre vitték, az egységes csekktörvény megalkotását is szorgalmazták. Az 1931. február 23-tól 1931 március 19-ig Genfben megtartott csekkjogi nemzetközi konferencián, melyen 29 állam1 volt képviselve, sikerült nemcsak az egységes csekktörvényt megalkotni, hanem egy külön 19 cikket tartalmazó nemzetközi egyezményben a nemzetközi csekkmagánjog kolliziós normáit is megállapítani. Az 1931 március 19-én kelt egyezmény francia címe: Convention destinée á régler certains conflits de lois en matiére de chéques, angol címe: Convention for the settlement of certain conflicts of laws in connection with cheques, a német hivatalos fordítás címe: Abkommen über Bestimmungen auf dem Gebiete des internationalen Scheckprivatrechts. Az egyezmény 11. cikke szerint a francia és angol szöveg egyaránt autentikus. Ezen, a nemzetközi forgalom szempontjából nagyjelentőségű egyezmény tartalmát fogom a következőkben röviden ismertetni. Az 1. cikkben a szerződő államok kötelezettséget vállalnak egymással szemben az egyezmény nemzetközi magánjogi szabályainak alkalmazására. Ezt kiegészíti a 9. cikk, mely szerint a szerződő felek fenntarthatják a lehetőséget, hogy nem alkalmazzák az egyezmény által szentesített magánjogi elveket, amennyiben szóban forog: 1. egy a szerződő államok területén kívül vállalt kötelezettség; 1 Ezek: Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Danzig szabadváros,' Ecuador, Franciaország, Finnország, Görögország, Japán, Jugoszlávia, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Mexikó, Nagybritánnia, Németalföld, Németország, Norvégia, Olaszország, Peru, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Venezuela. Az Északamerikai Unió csak egy megfigyelőt küldött a konferenciára. ^ A konferencia tárgyalásain továbbá csak konzultatív minőségben vettek részt a népszövetség gazdasági bizottságának, a nemzetközi kereskedelmi kamarának és magánjogot egységesítő római intézetnek képviselői.