Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8-9. szám - Idegen valutáról szóló szerződések

100 KERESKEDELMI JOG 8—9. SZ. nem a jogintézmény gerincéhez, vázához tartozó anyagot kisebb betűkkel közli. A mű kezelhetőségét előmozdítja a végén közölt betűsoros tárgymutató is. A tankönyv Grill Károly könyvkiadóvállalatának kiadásában jelent meg. Bolti ára 24 P. A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházása Irta: ifj. dr. Endrényi Tivadar. A korlátolt felelősségű társaságokról szóló 1930. évi V. tc. (röviden Kftt.) 21. §-a az üzletrész átruházását — azt az egyetlen esetet kivéve, amikor mellékszolgáltatásra nem kötelező üzletrésznek olyan személyre való átruházásáról van szó, aki már tagja a társaságnak, — a társaság „beleegyezésétől" teszi függővé. 1. Magánjogi Törvényjavaslatunk (röviden Mtj.) 959. §-a szerint a beleegyezés: előzetes hozzájárulás. Szószerint — grammatikailag — értelmezve tehát a Kftt. 21 §-ának rendelkezését, az üzleürészátruházás csak akkor volna érvényes, ha abba a társaság megelőzőleg már beleegyezett. Ez pedig az átruházás gyakorlati lefolyását tartva szem előtt, azt jelentené, hogy előbb kellene megszerezni a társaság beleegyezését s csak azután lehetne az átruházási szerződést megkötni. Aminek következtében azután az átruházási szándék bejelentésekor, illetve a társaság beleegyezésének kikérésekor az átruházó nem lehetne még tisztában az átruházás feltételeivel s így azokat a társasággal sem tudná közölni, ami viszont egyértelmű volna a Kftt. 21. §-ának 2. bek. által a társaság részére biztosított elővételi jog gyakorlásának meghiúsulásával. A 21. §. 2. bek. szerint ugyanis „a társaságot az átruházni kívánt üzletrészre a részéről szabadon választandó harmadik személy javára elővételi jog illeti meg". Ahhoz azonban, hogy a társaság e jogával élhessen, nyilvánvalóan ismernie kell az átruházás feltételeit, mert az elővételi jog gyakorlása — figyelemmel arra, hogy ezáltal az átruházó helyzete nem rosszabbítható — csakis azonos feltételek mellett történhet. Az átruházási feltételek ismeretének hiánya tehát egyet jelentene a társaság számára az elővételi jog gyakorlatának lehetetlenné válásával. Mindezekből következőleg, úgy gondoljuk, jobban fedi a törvényhozó akaratát és tehát megfelelőbb is a „beleegyezésinek „jóváhagyásaként való értelmezése, amely utólagos hozzájárulást jelent.1 Ennek a felfogásnak helyességét látszik bizonyítani a német Kftt. is, amely kifejezetten 1 Mtj. 959. §. jóváhagyásról, — utólagos hozzájárulásról — beszél.2 15. §-ának 5. bek. ugyanis, bár az 1. bek. szerint a főszabály az, hogy az üzletrészek minden feltétel nélkül átruházhatók, megadja a lehetőségét annak, hogy a társasági szerződés az átruházást bizonyos feltételekhez kösse, s mint ilyet elsősorban az átruházásnak a társaság résziérőli jóváhagyását említi.3 2. A jóváhagyás megadására a taggyűlés jogosult. Erre vonatkozó határozatát a Kftt. 38. §. 1. bek. értelmében a törzsbetétek nagysága szerint számítandó egyszerű szótöbbséggel hozza. A társasági szerződés azonban nagyobb többséget, esetleg minden tag hozzájárulását is megkívánhatja. Következik ez a Kftt. 21. §. 3. bek.-bői, amely csak azt tiltja meg, hogy a társasági szerződés a törvénynek az átruházásra vonatkozó szabályait könynyítse. Az átruházásnak a társasági szerződés részéről szigorúbb szabályokhoz kötése tehát, amilyen ez a jóváhagyás megadásához megkívánt s az egyszerű többségnél nagyobb többség is lenne, mint olyan kikötés, amely a törvénynek ezzel a rendelkezésével nem ellenkezik, helyt foghat. 3. A 21. §. 2. bek. értelmében a társaság állásfoglalása az átruházási szándékkal szemben háromféle lehet: 1. az átruházási szerződést jóváhagyja, 2. elővételi jogát gyakorolja, vagy 3. a jóváhagyást megtagadja. A 3. lehetőség fennforgását jogi íróink közül sokan nem ismerik el. Véleményük szerint, ha a társaság 15 napon belül ellenvetést tesz, azaz nem hagyja jóvá az átruházást, de elővételi jogával sem él, hozzájárulását akkor is fennforgónak kell tekinteni, mert az átruházás ellenzése — szerintük — csak akkor lehet hatályos, ha a társaság egyben elővételi jogát is gyakorolja.4 Nézetünk ezzel szemben az, hogy a társaságnak igenis joga van az átruházási szerződés jóváhagyását megtagadni úgy is, hogy ugyanakkor elővételi jogával nem él. Kitűnik ez magából a törvény szószerinti szövegéből, amely kifejezetten kimondja, hogy „ha a társaság az átruházási szándék bejelentésétől 15 nap alatt írásban nem tesz ellenvetést vagy elővételi jogával nem él, az átruházásba beleegyezettnek kell tekinteni." A társaság tehát vagy ellenvetést tehet, vagy elővételi jogot gyakorolhat, nem pedig ellenvetést tehet és elővételi jogával élhet. 2 B. G. B. 184. Genehmigung = nachtrágliche Zustimmung, s Durch den Gesellschaftsvertrag kann die Abtretung der Geschaftsanteile an weitere Voraussetzungen geknüpft, insbesondere von der Genehmigung der Gesellschaft abhángig gemacht werden. 4 Így Kunfcz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog. Budapest, 1937. I. rész. 2. fele. 396. old.