Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 7. szám - Jogesetek az angol joggyakorlat köréből

7. sz. KERESKEDELMI JOG 113 menyek, az ezek közötti okozati összefüggés annyira nem közvetlen és annyira laza, hogy a bíróság ennek a bizonyításával nem foglal­kozhatik. Mindezek alapján felperest kereseti kérelmével el kellett utasítani. Közli: dr. Picker Ernő ügyvéd, hit. tvsz. tolmács.) IRODALOM Hazai irodalom Bátor Viktor: A dollárbetétek fel­értékelése. Grosschmid pénz jogi tanulmányainak kétség­kívül Bátor Viktor egyik legkitűnőbb gilosszátora, aki a nagy tudós gondolatait jelentősen tovább is ilejlesztette. Amikor a dollár és font leértékelése következtében rendkívül nagy horderejű pénzjogi problémák merültek fel, a •legnagyobb figyelemre tarthat számot Bátor Viktor állásfoglalása, aki a valuta jognak nemcsak kitűnő tudományos müve­lője, hanem az anyag egyik legkiválóbb gyakorlati ismerője is. Szerző a Kúriának Ifelértékelő tendenciájú gya­korlatával száll szembe és mindenek előtt bank­szervezeti gyakorlati érvekkel fejti ki, hogy a •Kúriának megkülönböztetése aszerint, hogy a betét eredetileg bankjegyekben vagy effektív dollárban lett a banknál elhelyezrve, a gyakorlati bankpoli­tika íélreismerésén alapszik. Szerző számos gyakorlati példával mutat rá arra, hogy a bank nem vizsgálja és nem is vizsgál­hatja azt, ihogy a betetvő a pénztárnál milyen pénz­nemet fizetett le, hanem csakis azt, hogy milyen pénznemről szóló értékpapírt állított ki az ügy­félnek, vagyis milyen pénznemre szóló kötelezett­séget vállalt. Ha a betétkönyv dollárra lett kiállítva, akkor a bank még akkor is dollárban lesz kény­telen lefedezni magát, ha az ügyfél pengő bank­jegyeket tűzetett be. Kiemeli iBátor a bankfedezési rendszernek sokrétűségét, amelynek következmé­nyeképpen lehetetlenség annak megállapításai, hogy valamely konkrét takarékbetét ellentételét effektív dollárbankjegyek, amerikai adósokkal szemben fennálló dollárküveteilések, európai adósokkal szem­ben iiennálló dollárkötvények, záloglevelek, arany dollárra szóló jelzálog-jogok stb. képezik-e. A Kúriának azzal la, nízusával szemben, amely a dollárnak mint ügyleti pénznemnek kiválasztásá­ban rendszerint az értékállandósági szándék meg­valósítását látja, Bátor Viktor arra a szigorú pénz­jogi alapra helyezkedik, hogy a „kirovó jószág­nak felettes értékmérője nincsen" és így minden pénztartozás ,.a kirovó jószágnem értékhajóján evez". Ha a betevő fél benső intenciója az érték­állandóság biztosítása is volt, ezt nem lehet az ügylet tartalmának megállapításánál döntő mo­mentumként figyelembe venni, amikor ez az in­tenció az ellenérdekű féllel rendszerint közölve nem lett. Végső konklúzióként szerző a valorizáció ellen van, mindenesetre azonban a kérdésnek törvény­hozási rendezését sürgeti, ami mtindenesetre kívá­natos lenne. Dr. Szenté Andor. HAZAI JOGGYAKORLAT A m. kir. Kúria jogegységi tanácsá­nak 92. számú polgári döntvénye 80. Az olyan épületet, amelyet az idegen ingatlan ideiglenes használatára kötelmi jogi címen jogo­sult végrehajtást szenvedő az ingatlanon emelt és amelyet az ingatlan tulajdonosával szemben fenn­álló jogviszonyánál fogva használati jogának megszűntével lebontani é,s elhordani jogosult vagy köteles, ingó módjára kell végrehajtás alá vonni. A foglalásra az 1881 :LX. törvénycikknek (Vht.­nck) a dolgok lefoglalására irányadó 47. §-a alkalmazandó. Kelt, 1938 május 9-én. Általános 81. Az oly szolgáltatást, amelynek efogadásával a másik fél a törvény tilalma ellen vétett, vissza lehet követelni. De ha a szolgáltatást telje­sítő fél a teljesítéssel hasonlóképen vétett, vissza­követelésnek csak annyiban van helye, amennyi­ben azt tekintettel az eset körülményeire, a mél­tányosság megkívánja. (C. P. II. 5920/1937. sz. a. 1938 március 9-én.) Vállalkozási szerződés 82. A filmrendezés olyan váltakozói művészmunka, amelynek teljesítése a megrendelő részéről előké­szítő, kezdeményező, gyártó stb. közreműködést tesz szükségessé. Ennek elmaradása egyenlő szem­pont alá esik a szolgáltatásnak a hitelező terhére cső meghiúsulásával s így a megrendelő szerző­désszegésével. (C. P. II. 618/1938. sz. a. 1938 ápr. 20-án.) A második film elkészítését a felperes tette le­hetetlenné azzal, hogy a filmgyártással az ország­ban felhagyott és az alperes művészi szolgáltatását a maga kötelező közreműködésével igénybe venni egyáltalán nem kívánta. Ha az a szolgáltatás, amelyre az egyik fél két­oldalú szerződésnél fogva kötelezve van, a másik fél hibájából válik lehetetlenné, az előbbi meg­tartja a viszontszolgáltatáshoz való jogát, de kö­vetelésébe be kell tudni, amit azáltal, hogy a tel­jesítés kötelezettsége alól felszabadul, munkaere­jének értékesítésével egyébként szerez. Kártérítés 83. A polgári bíróság a büntetőbíróság ítéletéhez kötve van ott, ahol valamely különleges jogsza­bálynál fogva, — így az 1914 : XIV. t.c. 39. és 40. §§-ainál fogva — az igény alapja a büntető­bíróságnak a cikkíró bűnösségét és a lapbiztosí­tékkal rendelkező lapkiadó felelősségét megálla­pító jogerős ítélete. (C. P. VI. 5061/1937. sz. a. 1938 március 24-én.) DREHER BAKSÖR *) Tébe könyvtár 91. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents