Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 7. szám - Jogesetek az angol joggyakorlat köréből
7. sz. KERESKEDELMI JOG 113 menyek, az ezek közötti okozati összefüggés annyira nem közvetlen és annyira laza, hogy a bíróság ennek a bizonyításával nem foglalkozhatik. Mindezek alapján felperest kereseti kérelmével el kellett utasítani. Közli: dr. Picker Ernő ügyvéd, hit. tvsz. tolmács.) IRODALOM Hazai irodalom Bátor Viktor: A dollárbetétek felértékelése. Grosschmid pénz jogi tanulmányainak kétségkívül Bátor Viktor egyik legkitűnőbb gilosszátora, aki a nagy tudós gondolatait jelentősen tovább is ilejlesztette. Amikor a dollár és font leértékelése következtében rendkívül nagy horderejű pénzjogi problémák merültek fel, a •legnagyobb figyelemre tarthat számot Bátor Viktor állásfoglalása, aki a valuta jognak nemcsak kitűnő tudományos müvelője, hanem az anyag egyik legkiválóbb gyakorlati ismerője is. Szerző a Kúriának Ifelértékelő tendenciájú gyakorlatával száll szembe és mindenek előtt bankszervezeti gyakorlati érvekkel fejti ki, hogy a •Kúriának megkülönböztetése aszerint, hogy a betét eredetileg bankjegyekben vagy effektív dollárban lett a banknál elhelyezrve, a gyakorlati bankpolitika íélreismerésén alapszik. Szerző számos gyakorlati példával mutat rá arra, hogy a bank nem vizsgálja és nem is vizsgálhatja azt, ihogy a betetvő a pénztárnál milyen pénznemet fizetett le, hanem csakis azt, hogy milyen pénznemről szóló értékpapírt állított ki az ügyfélnek, vagyis milyen pénznemre szóló kötelezettséget vállalt. Ha a betétkönyv dollárra lett kiállítva, akkor a bank még akkor is dollárban lesz kénytelen lefedezni magát, ha az ügyfél pengő bankjegyeket tűzetett be. Kiemeli iBátor a bankfedezési rendszernek sokrétűségét, amelynek következményeképpen lehetetlenség annak megállapításai, hogy valamely konkrét takarékbetét ellentételét effektív dollárbankjegyek, amerikai adósokkal szemben fennálló dollárküveteilések, európai adósokkal szemben iiennálló dollárkötvények, záloglevelek, arany dollárra szóló jelzálog-jogok stb. képezik-e. A Kúriának azzal la, nízusával szemben, amely a dollárnak mint ügyleti pénznemnek kiválasztásában rendszerint az értékállandósági szándék megvalósítását látja, Bátor Viktor arra a szigorú pénzjogi alapra helyezkedik, hogy a „kirovó jószágnak felettes értékmérője nincsen" és így minden pénztartozás ,.a kirovó jószágnem értékhajóján evez". Ha a betevő fél benső intenciója az értékállandóság biztosítása is volt, ezt nem lehet az ügylet tartalmának megállapításánál döntő momentumként figyelembe venni, amikor ez az intenció az ellenérdekű féllel rendszerint közölve nem lett. Végső konklúzióként szerző a valorizáció ellen van, mindenesetre azonban a kérdésnek törvényhozási rendezését sürgeti, ami mtindenesetre kívánatos lenne. Dr. Szenté Andor. HAZAI JOGGYAKORLAT A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 92. számú polgári döntvénye 80. Az olyan épületet, amelyet az idegen ingatlan ideiglenes használatára kötelmi jogi címen jogosult végrehajtást szenvedő az ingatlanon emelt és amelyet az ingatlan tulajdonosával szemben fennálló jogviszonyánál fogva használati jogának megszűntével lebontani é,s elhordani jogosult vagy köteles, ingó módjára kell végrehajtás alá vonni. A foglalásra az 1881 :LX. törvénycikknek (Vht.nck) a dolgok lefoglalására irányadó 47. §-a alkalmazandó. Kelt, 1938 május 9-én. Általános 81. Az oly szolgáltatást, amelynek efogadásával a másik fél a törvény tilalma ellen vétett, vissza lehet követelni. De ha a szolgáltatást teljesítő fél a teljesítéssel hasonlóképen vétett, visszakövetelésnek csak annyiban van helye, amennyiben azt tekintettel az eset körülményeire, a méltányosság megkívánja. (C. P. II. 5920/1937. sz. a. 1938 március 9-én.) Vállalkozási szerződés 82. A filmrendezés olyan váltakozói művészmunka, amelynek teljesítése a megrendelő részéről előkészítő, kezdeményező, gyártó stb. közreműködést tesz szükségessé. Ennek elmaradása egyenlő szempont alá esik a szolgáltatásnak a hitelező terhére cső meghiúsulásával s így a megrendelő szerződésszegésével. (C. P. II. 618/1938. sz. a. 1938 ápr. 20-án.) A második film elkészítését a felperes tette lehetetlenné azzal, hogy a filmgyártással az országban felhagyott és az alperes művészi szolgáltatását a maga kötelező közreműködésével igénybe venni egyáltalán nem kívánta. Ha az a szolgáltatás, amelyre az egyik fél kétoldalú szerződésnél fogva kötelezve van, a másik fél hibájából válik lehetetlenné, az előbbi megtartja a viszontszolgáltatáshoz való jogát, de követelésébe be kell tudni, amit azáltal, hogy a teljesítés kötelezettsége alól felszabadul, munkaerejének értékesítésével egyébként szerez. Kártérítés 83. A polgári bíróság a büntetőbíróság ítéletéhez kötve van ott, ahol valamely különleges jogszabálynál fogva, — így az 1914 : XIV. t.c. 39. és 40. §§-ainál fogva — az igény alapja a büntetőbíróságnak a cikkíró bűnösségét és a lapbiztosítékkal rendelkező lapkiadó felelősségét megállapító jogerős ítélete. (C. P. VI. 5061/1937. sz. a. 1938 március 24-én.) DREHER BAKSÖR *) Tébe könyvtár 91. sz.