Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 7. szám - Jogesetek az angol joggyakorlat köréből

114 KERESKEDELMI JOG 7. SZ. Cég 84. A cégnek az 1927. évi III. tc. rendelkezései alap­ján hivatalból való törlése iránt az eljárás csak akkor indítható meg, ha a valóságban megszűnt cégnek a fennálló szabályok szerint sfeüksége.s bejelentését és a cég szabályszerű felszámolását a K. T. értelmében kiróható birsággal nem lehet kikényszeríteni. Ajz a körülmény, hogy a szövet­kezet a működését meg nem kezdte, az üzletrész befizetése meg nem történt, a szövetkezetnek vagyona nincs és az egyetlen igazgatósági tag állandóan beteg, nem szolgálhatnak mentségül arra, hogy az igazgatóság tagja az alapszabályok­ban és a K. T.-ban előírt kötelezettségét elmu­lassza és a közgyűlés a szövetkezet felszámolása kérdésében való határozathozatal végett az egye­dül bejegyzett igazgatósági tag által összehivassék. A cég megszűnésének a fennálló szabályok szerint szükséges bejelentését, tehát a cégbíróság a K. T. alapján kiróható birsággal kikényszerítheti és így az 1927. évi III. t. c. feltételei nem forognak fenn. (Bp. T. P. VI. 4836/1938 sz. a. 1938 május 19én) Korlátolt felelősségű társaság 85. Olyan szabályozásnak, amely szerint a társa­ság cégjegyzéséhez egyik meghatározott ügyvezető aláírása minden esetben szükséges, harmadik szemé­lyekkel szemben szintén csak akkor hatályos, ha ez a szabályozás a többi ügyvezető törvényes kép­viseleti jogának korlátozását nem jelenti. (Bp. T. P. VI. 4836/1938 sz. a. 1938 május 19-én.) Az 1930. évi V. tc. 52. §. szerint az ügyvezetők képviseleti joga a korlátolt felelősségű társaság belső viszonyában korlátokhoz köthető ugyan, harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszo­nyába]n azonban ily korlátozásnak helye nincs; mert az 1930. évi V. tc. 52. §. második bekezdése kimondja, hogy harmadik személyekkel szemben az ügyvezetők törvényes képviselő jogának bár­mely korlátozása hatálytalan. Ily korlátozás tehát a harmadik személyek tájékoztatására rendelt cég­jegyzékbe be sem jegyezhető. A folyamodó Kft. társasági szerződésének 10. pontja akként rendelkezik, hogy a társaság két ügy­vezetője közül a társaság képviseletét Sz. J. egye­dül is, ellenben M. F. csak Sz. J.-fel együttesen gyakorolhatja. Ez a rendelkezés az 1930. évi V. tc. 52. §. máso­dik bekezdésének fent idézett rendelkezésével ellen­kezik. A társaság cége ugyanis Sz. J. ügyvezető egye­düli aláírásával már érvényesen jegyezve van. M. F. ügyvezető aláírásának a Sz. J. aláírásához való csatolása tehát felesleges és teljesen jelentő­ségnélküli tény, amely M. F. ügyvezető képviseleti joga gyakorlásának nem tekinthető. A társaságnak pedig Sz. J.-en kívül olyam ügy­vezetője, akivel M. F. a társaság cégét együttesen jegyezhetné — nem lévén; a csupán együttes kép­viseletre jogosított M. F. ügyvezető a képviseletből lényegileg ki van zárva. Az 1930. évi V. tc. 51. §. második bekezdéséből folyóan lehetséges ugyan, hogy mindegyik ügy­vezető csak együttesen, vagy mindegyik ügyvezető egyedül is jogosított képviselni a társaságot, az előrebocsátottakból következik azonban, hogy olyan szabályozás, amely szerint az egyik ügy­vezető egyedül való képviseletre, a másik ügy­vezető pedig csak együttes képviseletre jogosított, — harmadik személyekkel szemben csakis akkor hatályos, ha az együttes képviseletre jogosítottak — számuknál fogva — a képviseleti jogot az egye­düli képviseletre jogosítottakra tekintet nélkül is valóban gyakorolhatják. Részvénytársaság 86. Csak az támadhatja meg a közgyűlési határoza­tokat, aki igazolja, hogy azok meghozatala idejé­ben részvényes volt s azóta is részvényes. (C. P. IV. 960/1938. sz. a. 1938 ápr. 26-án.) I. Felperes a keresetében egyebek között az 1932—1935. évi közgyűléseken hozott azokat a ha­tározatokat kéri megsemmisíteni, amelyek az 1931—1934. évekre vonatkozóan a zárszámadások megállapítására és ezzel kapcsolatban a nyereségre vonatkozó intézkedésekre, továbbá az igazgatósági és a felügyelő-bizottsági jelentések elfogadására, végül az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak adott felmenitvényekre vonatkoznak. Ha ezek a határozatok a keresetben felhozott okból semmisek volnának is, azok csak az akkori részvényesek jogait és érdekeit sértenék, de nem egyúttal és szükségképpen azoknak a jogait és ér­dekeit is, akik e határozatok meghozatala után váltak részvényesekké. Ehhez képest felperes, — a bírói gyakorlatnak megfelelően, — e határozatokat csak akkor lenne jogosult megtámadni, ha azok meghozatala idején már részvényes lett volna és azóta is állandóan részvényes lenne. Kereskedelmi ügynök 87. Az önálló kereskedőként működő ügynök a megbízóval szemben nem szolgálati, hanem meg­bízási, szerződési viszonyban van.*) (P. II. 273/1938. sz. a. 1938 március 31-én.) I. A felperes az alperestől szóbeli megbízást ka­pott arra, hogy az alperes áruit bizonyos megha­tározott körzetben: Debrecenben és környékén, ju­talék ellenében értékesítse. A felperes tehát az al­peres helyi képviseletével megbízott jutalékos üz­letszerző ügynök volt. Az ügynök üzletszerző tevékenységének az igénybevétele nemcsak szolgálati szerződéssel, ha­nem megbízási (u. n. ügynöki) szerződéssel is történhetik. Szolgálati szerződés csak akkor jön létre, ha az ügynök a maga munkaerejét egészben vagy rész­ben a munkaadó üzlete körében teljesítendő szol­gálatokra ellenérték mellett állandóan és a munka­adóval, mint főnökével függőségi viszonyban, köti le. A szolgálati viszony fő alkateleme tehát az állandó jellegű függőségi viszony és lekötöttség, vagyis az, hogy a munkaadó az alkalmazott munka­ereje és munkaideje felett tartós folytonossággal szabadon rendelkezhessék. Ez ismérvek bármelyi­kének hiánya esetében az ügynök és az ennek közvetítő tevékenységét igénybevevő fél között meg­bízási és nem szolgálati viszony keletkezik. *) Elvi jelentőségű ítélet. L. ezzel szemben dr. Szenté Lajos tanulmányát (K. J. 1938. évf. 2., 3. és 4. sz) és dr. Schwarz Tibor értekezését (K J 1938 évf 6. sz.).

Next

/
Thumbnails
Contents