Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 7. szám - Jogesetek az angol joggyakorlat köréből

114 KERESKEDELMI JOG 7. SZ. Cég 84. A cégnek az 1927. évi III. tc. rendelkezései alapján hivatalból való törlése iránt az eljárás csak akkor indítható meg, ha a valóságban megszűnt cégnek a fennálló szabályok szerint sfeüksége.s bejelentését és a cég szabályszerű felszámolását a K. T. értelmében kiróható birsággal nem lehet kikényszeríteni. Ajz a körülmény, hogy a szövetkezet a működését meg nem kezdte, az üzletrész befizetése meg nem történt, a szövetkezetnek vagyona nincs és az egyetlen igazgatósági tag állandóan beteg, nem szolgálhatnak mentségül arra, hogy az igazgatóság tagja az alapszabályokban és a K. T.-ban előírt kötelezettségét elmulassza és a közgyűlés a szövetkezet felszámolása kérdésében való határozathozatal végett az egyedül bejegyzett igazgatósági tag által összehivassék. A cég megszűnésének a fennálló szabályok szerint szükséges bejelentését, tehát a cégbíróság a K. T. alapján kiróható birsággal kikényszerítheti és így az 1927. évi III. t. c. feltételei nem forognak fenn. (Bp. T. P. VI. 4836/1938 sz. a. 1938 május 19én) Korlátolt felelősségű társaság 85. Olyan szabályozásnak, amely szerint a társaság cégjegyzéséhez egyik meghatározott ügyvezető aláírása minden esetben szükséges, harmadik személyekkel szemben szintén csak akkor hatályos, ha ez a szabályozás a többi ügyvezető törvényes képviseleti jogának korlátozását nem jelenti. (Bp. T. P. VI. 4836/1938 sz. a. 1938 május 19-én.) Az 1930. évi V. tc. 52. §. szerint az ügyvezetők képviseleti joga a korlátolt felelősségű társaság belső viszonyában korlátokhoz köthető ugyan, harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyába]n azonban ily korlátozásnak helye nincs; mert az 1930. évi V. tc. 52. §. második bekezdése kimondja, hogy harmadik személyekkel szemben az ügyvezetők törvényes képviselő jogának bármely korlátozása hatálytalan. Ily korlátozás tehát a harmadik személyek tájékoztatására rendelt cégjegyzékbe be sem jegyezhető. A folyamodó Kft. társasági szerződésének 10. pontja akként rendelkezik, hogy a társaság két ügyvezetője közül a társaság képviseletét Sz. J. egyedül is, ellenben M. F. csak Sz. J.-fel együttesen gyakorolhatja. Ez a rendelkezés az 1930. évi V. tc. 52. §. második bekezdésének fent idézett rendelkezésével ellenkezik. A társaság cége ugyanis Sz. J. ügyvezető egyedüli aláírásával már érvényesen jegyezve van. M. F. ügyvezető aláírásának a Sz. J. aláírásához való csatolása tehát felesleges és teljesen jelentőségnélküli tény, amely M. F. ügyvezető képviseleti joga gyakorlásának nem tekinthető. A társaságnak pedig Sz. J.-en kívül olyam ügyvezetője, akivel M. F. a társaság cégét együttesen jegyezhetné — nem lévén; a csupán együttes képviseletre jogosított M. F. ügyvezető a képviseletből lényegileg ki van zárva. Az 1930. évi V. tc. 51. §. második bekezdéséből folyóan lehetséges ugyan, hogy mindegyik ügyvezető csak együttesen, vagy mindegyik ügyvezető egyedül is jogosított képviselni a társaságot, az előrebocsátottakból következik azonban, hogy olyan szabályozás, amely szerint az egyik ügyvezető egyedül való képviseletre, a másik ügyvezető pedig csak együttes képviseletre jogosított, — harmadik személyekkel szemben csakis akkor hatályos, ha az együttes képviseletre jogosítottak — számuknál fogva — a képviseleti jogot az egyedüli képviseletre jogosítottakra tekintet nélkül is valóban gyakorolhatják. Részvénytársaság 86. Csak az támadhatja meg a közgyűlési határozatokat, aki igazolja, hogy azok meghozatala idejében részvényes volt s azóta is részvényes. (C. P. IV. 960/1938. sz. a. 1938 ápr. 26-án.) I. Felperes a keresetében egyebek között az 1932—1935. évi közgyűléseken hozott azokat a határozatokat kéri megsemmisíteni, amelyek az 1931—1934. évekre vonatkozóan a zárszámadások megállapítására és ezzel kapcsolatban a nyereségre vonatkozó intézkedésekre, továbbá az igazgatósági és a felügyelő-bizottsági jelentések elfogadására, végül az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak adott felmenitvényekre vonatkoznak. Ha ezek a határozatok a keresetben felhozott okból semmisek volnának is, azok csak az akkori részvényesek jogait és érdekeit sértenék, de nem egyúttal és szükségképpen azoknak a jogait és érdekeit is, akik e határozatok meghozatala után váltak részvényesekké. Ehhez képest felperes, — a bírói gyakorlatnak megfelelően, — e határozatokat csak akkor lenne jogosult megtámadni, ha azok meghozatala idején már részvényes lett volna és azóta is állandóan részvényes lenne. Kereskedelmi ügynök 87. Az önálló kereskedőként működő ügynök a megbízóval szemben nem szolgálati, hanem megbízási, szerződési viszonyban van.*) (P. II. 273/1938. sz. a. 1938 március 31-én.) I. A felperes az alperestől szóbeli megbízást kapott arra, hogy az alperes áruit bizonyos meghatározott körzetben: Debrecenben és környékén, jutalék ellenében értékesítse. A felperes tehát az alperes helyi képviseletével megbízott jutalékos üzletszerző ügynök volt. Az ügynök üzletszerző tevékenységének az igénybevétele nemcsak szolgálati szerződéssel, hanem megbízási (u. n. ügynöki) szerződéssel is történhetik. Szolgálati szerződés csak akkor jön létre, ha az ügynök a maga munkaerejét egészben vagy részben a munkaadó üzlete körében teljesítendő szolgálatokra ellenérték mellett állandóan és a munkaadóval, mint főnökével függőségi viszonyban, köti le. A szolgálati viszony fő alkateleme tehát az állandó jellegű függőségi viszony és lekötöttség, vagyis az, hogy a munkaadó az alkalmazott munkaereje és munkaideje felett tartós folytonossággal szabadon rendelkezhessék. Ez ismérvek bármelyikének hiánya esetében az ügynök és az ennek közvetítő tevékenységét igénybevevő fél között megbízási és nem szolgálati viszony keletkezik. *) Elvi jelentőségű ítélet. L. ezzel szemben dr. Szenté Lajos tanulmányát (K. J. 1938. évf. 2., 3. és 4. sz) és dr. Schwarz Tibor értekezését (K J 1938 évf 6. sz.).