Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 5. szám - Dán törvény az ármegállapításokról

5. sz. KERESKEDELMI .JOG Sö tíz éven át az alperes érdekkörébe tartozó egyiptomi vállalat szolgálatában állott, ahol vezető, tehát bizalmi állást töltött be és a vállalat igazgatóságának is tagja volt s maradt a szolgálati viszony megszűnte után is. Elfogadható tehát a felperesnek az a védekezése, hogy ez a szolgálati és bizalmi viszony öt a per megindításában feszélyezte, mert e jogviszony természetével nem tartotta összeegyeztethetőnek, hogy átéitékelt nyugdíjigényét peres úton érvényesítse az alperessel szemben. Ezen a helyzeten nem változtat az a körülmény, hogy a felperesnek az egyiptomi vállalatnál tíz évre szóló szerződése volt. E mellett azonban a felperes az alperest nem is hagyta bizonytalanságban arra nézve, hogy átértékelt nyugdíjának visszamenőleg leendő folyósításához ragaszkodik. A felperes már 1926 január havától kezdődően az 1930 augusztus haváig terjedő idő alatt a nyugdíjügyének peren kívüli rendezését több ízben sürgette és az alperes az F/6, alatti levelében ki is jelentette, hogy a felperes korábbi levelének a nyugdíjazást illető részére még visszatér. Azt pedig, hogy a per megindítását nem fogja barátságtalan lépésnek tekinteni, az alperes csak az 1935. évi egyezkedési tárgyalások során közölte a felperessel. Az ezt megelőző időben tehát a felperes joggal lehetett abb; n a feltevésben, hogy a perlést az alperes igenis „barátságtalan lépésnek'" tekintheti. Kó'zgyülésmegtámadás 54. Bemutatóra szóló részvény birtokosával szemben is bizonyítható, hogy nem ő a valódi részvénytulajdonos. (C. P*. IV. 219/1938. sz. a. 1938 márc. 8-án.) Tekintve azt, hogy a Kt. 172. §. értelmében a bemutatóra szóló részvények átruházása azok átadása által történik, a részvény birtokosi minőségét részben a keresetlevélhez csatolt közjegyzői tanúsítvány tartalmával, részben egy részvénynek elnöki letétbe helyezésével már igazolt felperest nem lehet kötelezni további és pedig részvénytulajdonosi minőségének igazolására is, vagyis annak kimutatására, hogy ő valóban tulajdonjog átszállására alkalmas jogügylet útján szerezte részvényét vagy részvényeit. Az ellenkező bizonyításától azonban az alperest elzárni nem lehet és mert az alperes a felperes részvénytulajdonosi minőségét nemcsak tagadta, hanem annak ellenkezőjét bizonyítani is kívánta: alapos az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebezési bíróság a fentiekkel ellentétben az ellenbizonyítás felvétele nélkül állapította meg a felperes részvényesi minőségét. Szövetkezet 55. Az 1898. évi XXIII. t.-c. értelmében alakult gazdasági és ipari hitelszövetkezet közgyűlésén hozott határozat megsemmisítése iránt — ugyané törvénycikk 29. §-a értelmében — a szövetkezet tagja csak abban az esetben indíthat a szövetkezet ellen keresetet, ha a törvény vagy alapszabályellenes határozat által jogaiban sérelmet szenved; egyéni jogsérelem hiányában a törvénnyel vagy alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozat megsemmisítését csak perenkivüli úfon kérheti a cégbíróságnál. (C. P. IV. 217/1938. sz. a. 1938 márc. 3-án.) Devizajog 56. A követelés iránt folyamatba tett pert csak akkor kell felfüggeszteni, ha az adós kimutatja, hogy a követelést a 4500/1931. M. E. számú rendeletben foglalt tilalom folytán nem teljesítheti, mert a Magyar Nemzeti Bank a követelés kifizetésére engedélyt nem adott (4500/1931. M. E. számú rendelet), vagy a teljesítést a 4500/1931. M. E. számú rendelet 4. §-ának második bekezdése alapján elhalasztotta. Magában véve az a körülmény, hogy a Magyar Nemzeti Bank a követelés egy részének teljesítését engedélyezte, az engedély kifejezett megtagadásának hiányában nem jelenti azt, hogy a követelés többi részének kifizetését megtiltotta vagy arra halasztást adott. A követelés mi,gitélhető, habár a hitelező a követelés behajtására vonatkozó engedélyt a perben fel nem mutatja. A felperes ugyanis a per folyamán ilyen engedélyt felmutaini nem tartozik, hanem az alperes feladata annak a körülménynek a kimutatása, hogy a Magyar Nemzeti Bank a fizetést egészben vagy részben megtiltotta, vagy arra halasztást adott. Mindebből látszik, hogy a követelés teljesítésének a Magyar Nemzeti Bank határozata értelmében való korlátozása, mint a követelés érvényesítésére nem tartozó megszorítás, a lejárt követelés megítélésének akadályául nem szolgálhat. Pusztán annak a kérdésnek a szempontjából egyébként, hogy a követelés perrel érvényesíthető-e, nem lényeges az a körülmény, hogy a követelés behajtható-e vagy sem, hanem kizárólag az, hogy anyagi jogi értelemben lejártnak tekinthető-e, vagy sem. (C. P. VII. 116/1938. sz. a. 1938 febr. 23-án.) Szerzői jog 57. Mulató berendezésének tervezője külön kifdjezett hozzájárulása nélkül is beleegyezettnek tekintendő abba, hogy művészi, ill. iparművészeti alkotását a tulajdonos üzlete forgalmának emelése céljából az üzleti reklámok szokásos módszereivel, tehát mozgófényképezés útján is, nyilvánosan bemutathassa. A mulatónak filmfelvétel céljaira való átengedése, úgy hogy a berendezés művészi hatást keltő díszlet gyanánt szerepel, azonban a tervező iparművész engedélyéhez is van kötve. — Elkobzásnak méltányosságból való mellőzése. (C. P. I. 5009/1937. sz. a. 1938 jan. 12-én. I A mulató belső berendezését a felperesek tervezték és készítették el a mulató tulajdonosa részére, s nem vitás a peresfelek között, hogy ennek a berendezésnek úgy egészében, mint részleteiben iparművészeti jellege van. Erre az utóbbi körülményre tekintettel a mulató berendezésének egészben vagy részben való utánképzéslére, úgyszintén mechanikai vagy optikai készülékek segélyével, tehát fényképezés útján történő üzletszerű bemutatására is a Szjt. 60. illetve 67. §-ának értelében a felpereseknek, mint a mű szerzőinek van kizárólagos joguk, hacsak ezt a jogukat másra át nem ruházták, vagy az utánképzésbe, illetve az említett módon történő üzletszerű bemutatásba bele nem egyeztek. Ilyen jogátruházást, illetve beleegyezést a per adatai alapján nem lehet megállapítani. Való ugyan, hogy azt, aki beleegyezik abba, hogy művészi vagy iparmüvészi alkotása a közön-