Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 3. szám - Közgyűlési határozatok megtámadása - Gold Simon

3. sz. KERESKEDELMI JOG 43 úgy kell tekinteni, mint amelyet nem az erre jogosult szerv hivott össze. A m. kir. Kúria azonban P. K. IV. 5107 1936. számú határozatiban már kimondotta, hogy ha a részvényesek a közgyűlés összehívására nem jogosult személy meghivás.i folytán jönnek össze közcyülés megtartása végeit, úgy a részvényeseknek ezt az összejövetelét, még ha ott az égése alaptöke képviselve van is. akkor sem lehet közgyűlésnek, és az ott hozott határozatokat akkor sem lehet érvényes közgyűlési határozatoknak tekinteni. A másodbíróság ehhezképest. — a 68.300 1911. I. M. számú rendelet 29. §-árrak 1. bekezdésére is figyelemmel. — a szóbanlevő rendkívüli közgyűlés összes határozatait jogszabály megsértése nélkül semmisítette m;; és úgyanígy vonta le a mecs emm isíté^ jogk ö vet ke z mén vei t. 36. A közgyűlési határozatot a K. T. 174. §-a alapján perrel csak az a részvényes támadhatja meg, aki a kereket megindításakor és a per folyama alatt is részvényes. — A közgyűlési határozat érvényességét nem érinti az. hogy a meghozott határozatot a jegyzőkönyv nem. vagy nem híven tünteti fel, — Azt a részvényest, aki a közgyűlésen résztveft és a határozat mellett szavazott, megtámadási jog nem illeti meg. (P. IV. 5441 1936. sz. a. 1936 dec. 9-én.i Az irányadó tényállás szerint az A. Takarékpénztár Rt., amelynél az alperes részvényesei a részvényesi jogaik gyakorolhatása végett a részvényeiket letétbe helyezhették, a II. rendű felperesnek nála volt 75 drb. részvényére még a közgyűlés előtt megtartási jogot gyakorolt és általa a II. rendű felperes ellen indított perben létesült bírói egyesség értelmében a II. rendű felperes a szóbanforgó részvények tulajdonjogát még a jelen kereset beadása előtt az A. Takarékpénztár Rt.nak engedte át Ebből következik, hogy a EL rendű felperes, a kereset megindításakor részvényes nem volt. Figyelemmel most már arra. hogy a részvénytársaság valamely közgyűlésének határozatait a K. T. 174. §-a alapján csak az a részvényes támadhatja meg. aki a kereset megindításakor és a per folyama alatt is részvényes. nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a II. rendű felperest a K. T. 174. §-ára alapított keresetével a kereseti jog hiányából elutasította. A közgyűlési határozat érvényességét pedig rendszerint nem érinti az a tény. hogy a meghozott határozatot a jegyzőkönyv fel nem tünteti, vagv nem hűen tünteti fel és így egymagában az a körülmény, hogy a jegyzőkönyv a felperesnek vitatott felszólalásait, kérelmeit és az arra adott elnöki válaszokat fel nem tünteti. — ebben a perben jogilag közömbős. Minthogy pedig a kereset 1.. 2.. 3.. 5.. 6.. 7.. 10—12. pontjában megjelölt tények a fellebbezési bíróság megállapításából folyóan a jegyzőkönyvvezetésnek előbb felsorolt — figyelembe nem vehető— hiányára vonatkozik: a jegyzőkönyvvezetés szabálytalansága miaU a közgyűlésen hozott határozatok megsemmisítését az I. rendű felperes jogszerűen nem kérheti. A bírói gyakorlat szerint azt a részvényest, aki a közgyűlésen résztvett és a vonatkozó határozat mellett szavazott, a határozat megsemmisítésére nézve a K. T. 174. §-ában megállapított kereseti jog meg nem illeti, az L rendű felperes tehát a kereset 16. és 18. pontjában megjelölt határozatok megsemmisítésére nézve, miután azok hozatalában résztvett. megtámadási jogot nem gyakorolhat. 37. Az igazgatósági tagok felelőssége csak egyéni felelősség, csakis a vétkes ig. tagot, de nem az igazgatóságot mint testületet terheli. A többi ig. tagot felelősség csak akkor terheli, ha a jogellenes ténykedésről tudomást szereztek s az ellen a K. T. 191. §-a értelmében nem tiltakoztak. A tudomással egyenlőnek kell tekinteni azt. ha annak hiánya az ügyvitel kötelező és lehető ellenőrzéséből ered. (P. IV. 5750/1936. sz. a. 1937 január 20-án.l Nem alapos felperesnek az a felülvizsgálati érvelése, hogy miután a G. L Rt. igazgatóságának más tagjai ellen a korábban folyamatban volt perben már jogerős megállapítást nyert, hogy nevezettek a törvénybe ütköző és a felperes károsodását előidéző cselekményeket és mulasztásokat elkövették és emiatt a felperes kárának megfizetésére köteleztettek, ennélfogva a jelen per alperesei is, tekintet nélkül arra. hogy a tilos cselekmények és mulasztások elkövetésében az ő jóielődeik is részesek voltak-e. vagy sem, a már elmarasztalt igazgatósági tagokkal együtt egyetemleges felelősséggel tartoznak. A részvénytársaság igazgatósági tagjainak a károsulttal szemben fennálló felelőssége ugyanis egyéni felelősség és csakis a vétkes igazgatósági tagot, de nem az igazgatóságot, mint testületei terheli, a többi igazgatósági tag felelőssége tehát csak akkor állapítható meg. ha a jogellenes ténykedésekről tudomást szereztek és azok ellen a K. T. 191. §-a értelmében nem tiltakoztak. A tudomással egyenlőnek kell tekinteni azonban azt, ha annak hiánya ez ügyvitel kötelező és lehető ellenőrzésének elmulasztásából ered. E részben nincs jelentősége a fellebbezési bíróság részéről megállapított annak a ténynek, hogy néhai E. A., az igazgatóság elnöke és néhai E. L. igazgatósági tag: az alperesnek jogelődjei, a részvénytársaság ügyeinek intézésében részt nem vettek és a részvénytársaság egyetlen vagyonának: a granicai uradalomnak az eladásáról és a vételárnak a felperesre sérelmes felhasználásáról tudomással nem bírtak. mert amennyiben az igazgatósági tag a részvénytársaság ügyvezetésében közvetlenül nem is vesz részt, a K. T. 182. és 187. §-ai értelmében magát az ügyvezetés irányítása és ellenőrzése alól ki nem vonhatja és az ilyen igazgatósági tag is köteles a részvénytársaság vagyoni állapotát állandóan figyelemmel kísérni és annak alakulásáról időnként az üzleti év folyama alatt is a szükséghez képest gyakrabban meggyőződést szerezni. Már pedig az alperesek jogelődjei, ha mint idegen vagyon kezelésével megbízottak a társasági ügyek ellenőrzésében a rendes kereskedő fokozottabb gondosságával jártak volna el. úgy a részvénytársaság egyetlen vagyonát alkotó granicai birtok sorsát állandóan szem előtt kellett volna tartaniok és akkor nyilván reájöttek volna nem-