Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2. szám - Az áralakulás szabályozása

30 KERESKEDELMI JOG 2. SZ. szárítások és sütések következményei: hajhullás, törés, molyosodás, színvesztés, fejbőr és ideges fejbántalmak a csatt használatával ki van zárva. (A] jelű nyomtatvány). Helyes és megfelel az anyagi jog szabályainak a fellebbezési biróság az a döntése, hogy ez a cselekmény a Tvt. 1. §-ába ütközik, mert közérdek vagy jogos magánérdek megóvása, tárgyilagos összefüggés és indokolt szükségesség nélkül más szakma ipari szolgáltatásának következményeit a saját áru használatával járóval szembeállítani a tisztességes üzleti felfogással akkor is ellentétes, ha az állítás akár részben, akár egészben való. Az állítás megengedhetöségének fenn felsorolt feltételei pedig ebben az esetben nem forognak fenn és az is kétségetelen, hogy a mesterséges hajszárítás sütést ipari szolgáltatásként végzik a fodrászok, köztük a felperes is. Minthogy pedig felhozott indokaiból helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy S. J. vállalkozása kifelé — a különben is haszonrészes alpereséként jelentkezik és mert az ondüláló haj csattok árusítása — különösen ilyen tartalmú használati utasítás mellett — alkalmi versenyviszonyt létesít az áruháztulajdonos alperes és a fodrászmesterek és így ezek sorában a felperes között: az abbanhagyási kötelezettség az alperest is terheli. 30. Eredménytelen versenycselekmény alapján is indokolt az abbanhagyási per. — Tiltott ajándékozás. (C. P. IV. 2965/1936. sz. a. 1936 dec. 9-én.) Az alperes a keresethez csatolt nem vitás körlevelében arról értesíti az érdekelt üzleti közönséget, hogy országosan kiterjedt reklámvállalatát egy mozireklámosztálynak Budapesten való létesítésével óhajtja kibővíteni, ezért a címzetteket arra kéri, hogy fdmjeik reklámanyagának forgalombahozatalával kizárólagos joggal az alperest bízzák meg. Az alperes beismeri, hogy a felperes abban az üzletkörben működik, amelyre az alperes a fentiek szerint vállalatát kiterjeszteni óhajtotta, de mert az alperes mozireklámosztálya a tervbevett működését soha meg nem kezdette, — a felperesnek versenytársává nem lett és így szerinte a felperes vele szemben a Tvt. alapján keresettel fellépni nem jogosult. Az alperesnek ez a jogi álláspontja téves. A célbavett eredmény bekövetkezése nélkül is versenycselekmény és így a Tvt. rendelkezései alá esik az üzleti életnek mindaz a megnyilvánulása, amelynek üzleti verseny a célja. MWHIilll—^M^—• DREHER BAKSÖR Ez pedig fennáll, ha a tettes cselekménye akár a saját, akár idegen versenyérdekek szolgálatára, vagy arra irányul, hogy más vállalat üzleti érdekeit hátrányosan befolyásolja. Az alperesnek per tárgyává tett körlevele eszerint versenycselekmény, mert annak célja a körlevél tartalma szerint a mozireklámanyag forgalombahozatalával foglalkozó más vállalatok — közöttük a felperesi vállalat közönségének elhódítására irányul. A Tvt. rendelkezései által tiltott cselekmény abbanhagyására vonatkozó igényt pedig — ha az ismétlés lehetősége kizárva nincs — egyetlen versenycselekmény is megalapítja. Az alperes körlevelében a fümek reklámanyagának forgalombahozatalával való megbízás esetén nem a neki járó ellenértékből ad meghatározott árengedményt, az őt illető ellenérték árát meg sem szabja, hanem kifejezetten ingyenes szolgáltatást ígér. És ezt az ingyenes szolgáltatást — a racsplakátok díjtalan kifüggesztését — aszerint kötelezi, ahány filmje a filmvállalatnak a szezonban megjelenik. Eszerint az alperes az ingyenességet, nem valamely addig kevéssé ismert cikknek vagy szolgáltatásnak bevezetése céljából és rövig átmeneti időre, hirdeti; nem is a kisebb figyelmesség értSkén belül mozgó és az ily figyelmesség jellegével bíró tárgyat vagy szolgáltatást ígér, hanem az ingyenes juttatást a filmszezonra, tehát állandóan, rendszeresen és az áru szolgáltatásától függően, ahhoz arányosítva kötelezi. Az ajándékozás, vagy az ingyenességnek ilyen hirdetése azonban a Tvt. 1. §-a alkalmazásában kifejlődött bírói gyakorlatban elismert üzleti tisztesség követelményeit sérti. 31. Törvénybe ütköző módon vezetett vállalat aktorátusa. — A jogos védelem korlátai. (P. IV. 2620/1934. sz. a. 1936. nov. 24-én). Azt a vállalatot, amelynek célja vagy rendszere a törvény vagy a jó erkölcsbe ütközik, a Tvt. oltalmában részesülő versenyvállalatnak törvényszerűen tekinteni nem lehet, a törzskönyvezés nélkül nem készíthető és forgalomba nem hozható gyógyszerkülönlegesség készítésére és forgalombahozatalára irányuló felperesi vállalkozást tehát az az oltalom, amelyet a Tvt. a versenyvállalatnak nyújt, — meg nem illeti. Ámde a Tvt.-n alapuló kereseti jognak ez a hiánya csupán a tiltott vállalkozás körére van korlátolva. Ebből folyóan a felperest nem illeti meg ugyan az a követelés, hogy a felperesi gyógyszerkülönlegesség tiltott forgalmának megakadályozására irányuló alperesi nyilatkozat abbanhagyására az alperes köteleztessék; az alperes azonban ezen túlmenve óvásában a felperes készítményéről, használati utasításáról és nyomtatványairól olyan általános kijelentéseket is tesz, amelyek a tiltott vállalkozás körén kivül törvényesen fennálló felperesi vállalat (gyógyszertár) jó hírnevét általában veszélyeztetik.