Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 2. szám - Az áralakulás szabályozása
2. sz. KERESKEDELMI JOG 29 figyelmességet meghaladó ajándékozásnak lenne tekinthető. A felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja tehát, amellyel a Tvt. 1. §-a alapján a birói gyakorlatban kifejlődött ajándékozási tilalomba ütközőnek minősítette az alperes cselekményét, a kifejtettek figyelembe vételével jogszabályt sért. Jlj. A vállalat birtokosának az alkalmazottak által elkövetett, a Tvt,.be ütköző cselekményekért fennálló felelőssége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a cselekmény elkövetője állandó alkalmazottja, vagy csak jutalékos ügynöke a vállalat birtokosának. Ha ugyanis a jutalékos ügynök a vállalat birtokosának utasítására jár el. az eijárása keretében elköveteti cselekményekért az üzlettulajdonos, mint megbízó felelős. A cselekmény megakadályozására alkalmas rendes üzleti gondosság kifejtésének egyedül a vagyoni felelősség alól való mentesülés tekintetében van jelentősége. Az alkalmazottaknak törvénybe ütköző cselekményei abbanhagyására pedig a vállalat birtokosát a rendes üzleti gondosság kifejtése esetén i*. a cselekménynek tárgyikig törvénybe ütköző volta okából kötelezni kell. (C. P. IV. 4168/1936. sz. a. 1936. okt. 29-én.) 27. A gyógyszerszállítási egyezmény megsértése tisztességtelen verseny. (C. P. IV. 4011 1936. sz. a. 1936. nov. 4-én). A nem vitás tényállás szerint peresfelek mindegyike Pesztszentlörincen gyógyszertártulajdonos !gyógyszerész | és a fellebezési bíróság az ítéletében tényállásként állapította meg. hogy alperes az 1933 évi január hó 1. napjától 1934. évi június 30. napjáig terjedő időben többször elengedte az OTI kötelékébe tartozó és nála gyógyszert vásárló tagoknak azt a 30 fillért, amit ezek a 185.640 1932 B. M. sz. rendelet 2. §-a értelmében a vény alapján rendelt gyógyszer költségéből a gyógyszer kiszolgáltatójának az OTI javára megtéríteni tartoztak volna. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása is. hogy alperes a szóbanlevő cselekményt üzleti verseny céljából követte el. Ennélfogva és mert az alperes meg sem támadta a fellebbezési bíróságnak azt a megállapítását hogy a cselekménye. — ha azt elkövette. — a felekre is kiterjedő gyógyszerszállításiegyezmény (szerződési megszegését jelenti, egyebekben indokolásánál fogva helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy alperes fennvázolt cselekménye a Tvt. 1. §-ába ütközik. 28. Budapesten előállított kölnivíz akkor sem tekinthető külföldi eredetű árunak, ha a hatóanyag Kölnből i> jön és így valódinak nem nevezhető és magyar gyártmány jellege feltüntetendő. (C- P. IV 4448 1936. sz. a. 1936. nov. 4-én.) L A meg nem támadott tényállás szerint a felperes az általa „Johann Maria Ferina dr. E. Meitzen am Dom zu Köln" néven forgalomba hozott kölnivizet Budapesten állítja elő. Ha tehát való lenne is az. hogy felperes a szóbanlevő árucikknek hatóanyagát Kölnből, a törzsgyárból kapja és az áru előállításához ezt az anyagot használja fel: az árut mint külföldi eredetűt, vagy külföldi eredetre utaló módon forgalomba nem hozhatja, mert a m. kir. Kúriának immár állandónak tekintendő gvakorlata szerint P. IV. ?757 1936. és P. IV. 3877 1936) az ilymódon előállított áru külföldi árunak nem tekinthető. Megfelelő tehát az anyagi jogszabályoknak a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amellyel a felperest annak abbanhagyására kötelezte, hogy az általa előállított kölnivizet magyar gyártmány minőségének feltüntetése nélkül hozza forgalomba. II. Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a felperes az árujával kapcsolatban használhatja-e a ..valódi" kifejezést, vagy olyan hirdetéseket, amelyek az áru valódiságára utalnak. — nem a szakmabeli körök véleménye, hanem a fogyasztó közönség felfogása az irányadó. Már pedig akkor, amidőn a kölnivíz megjelölés az árunak már minőség jelzésévé vált. a közönség felfogásában a „valódi kölnivíz" megjelölés egyértelmű az ..eredetivel", vagyis azzal, hogy az árut Kölnben állítják elő. az áru Kölnből származik. A felperes által forgalomba hozott áru azonban nem Kölnben állíttatott elő. tehát nem kölni eredetű áru. A fellebbezési bíróság tehát a felperest a .valódi" szó használatának abbanhagyására is jogszabály megsértése nélkül kötelezte. III. Ha az a cég, amelynek magyarországi vezérképviselője a felperes, jogosan és a valóságnak megfelelően hirdetné is. hogy az ő cégével kapcsolatba hozható gyártásnak kezdete az 1695. év, és ha jogosult is a ..viele höchste Auszeichnungen" kifejezést, valamint a ..Fabrik" megjelölést áruja forgalombahozatalánál használni. és ha a felperes mint vezérképviselő és ezenfelül külön erre való feljogosítás folytán is jogosan használhatná a németországi cég attól használt ezeket a hirdetéseket: afellebbezési bíróság a Tvt. 2. § 2. bekezdésének rendelkezésére tekintettel az ítéletében felhozott abból az egyedüli okból helyesen kötelezte ezeknek a híreszteléseknek abbanhagyására a felperest, mert azok annak a hitnek keltésére lehetnek alkalmasak, hogy az áru. amelyet vesznek, kölni származású. Már pedig ez a kifejtettek szerint a valóságnak meg nem felel. 29. Áruház marasztalása az elárusító asztalt bérlő személy versenycselekményéért. (C. P. IV. 5197 1936. sz. a. 1936. dec. 1-én). Az alperesi áruházban két elárusító asztalt bérlő és az alperest a bruttó bevételből 30 százalék erejéig részesíteni köteles S. J. onduláló vasaknak és hajcsattoknak ajánlásával egyidejűleg oly tartalmú nyomtatványokat osztogatott, amelyek az onduláló hajcsattok használati utasításán kívül azt is magukban foglalják, hogy a mesterséges