Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - Rádióműsor közvetítése nyilvános éttermekben hangszóró útján

1. s& KERESKEDELMI JOG 11 cher Dezső, a III. fiz. csop. jeli. felr., Nyiri Zoltán dr.. Konthy Géza dr., kir. ítélőtáblai bírák. — XV. Elnök: Fejérváry Géza dr, a III. fiz. csop. jeli. felr. kir. ítélőtáblai bíró. Bírák: vitéz Keresztes György dr.. Cservény István, kir. ítélőtáblai bírák. — XVI. Elnök: Penkala János dr., tanácselnök. Bírák: Entz Ferenc dr., a III. fiz. csop. jeli. felr., Fetneházy Zs gmond. a III. fiz. csop. jeli. felr., Ragó József dr. kir. ítélőtáblai bírák. — XVII. Elnök: Hunyor László tanácselnök. Bírák: Barta Aurél dr.. Iványi Lajos dr., vitéz Selyeby Béla dr. ítélőtáblai bírák. — XVIII. Elnök: Moizcr Imre tanácselnök. Bírák: Németh János. dr.. a III. fiz. csop. jeli. felr.. Sztehlo Aladár dr.. a III. fiz. csop. jeli. felr.. Zombory József dr. ítélőtáblai bírák. — XIX. Elnök: Uzonyi Imre tanácselnök. Bírák: Virághy Alfréd dr.. Mészáros Aladár. Romhányi Rafael dr.. kir. ítélőtáblai bírák. — XX. Elnök: Gyenes Mátyás tanácselnök. Bírák: Moiiostory Károly dr.. Erdösi-Biba Ferenc dr.. kir. ítélőtáblai bírák. Hazai irodalom Dr. Baumgarten Nándor összegyűjtött tanulmányai. Két kötet. Grill Károly kiadása. A nemrégiben elhunyt kiváló jogtudós irodalmi hagyatékát Szladits Károly egyetemi tanár vezetése mellett Hoff György és Szigeti Dezső ügyvédek rendezték sajtó alá. Két terjedelmes kötetet tesznek ki Baumgarten Nándor összegyűjtött müvei melyeket a tanulmányok összegyűjtői tárgykörök szerint csoportosítottak. A nagy monográfiákat (nemzetközi vasúti fuvarozási jog, kartellek, trösztök, jogerő a közigazgatási eljárásban > természetesen a most megjelent két kötet nem tartalmazza, de így is plasztikusan domborítja ki Baumgarten Nándor sokoldalúságát, mély elméjét és páratlan szaktudását. A gyűjteményhez Szladits Károly írt előszót és függelékként a második kötet tartalmazza Kuncz Ödön gyönyörű emlékbeszédét is az elhúnyt nagy jogászról. Dr. Kuncz Ödön—Dr. Katona Gábor. Magyar Hitel^og, Magyar törvények Grill-féle kiadása. III. kötet. Csőd-, váltó-, esektörvény. Katona Gábor eddigi kézikönyveihez precizitás és kimerítőség tekintetében méltán sorakozik az új kézikönyv, melyet Kuncz Ödön nézett át és látott el előszóval. Külün lenyomatok. Dr. Blau György: Hitelezési kötelezettség. — Dr. Szenté Andor: Az importfelár. — Dr. Bángász István: Ujabb irányok a védjegy- és versenyjogban. — Párnitzkg Mihály és Báty ka János: A magyar Corpus Juris. ;Az első kiadások forrásai.„Magán- és Büntető Devizajog." Irta ifj. dr. Gergely Ernő ügyvéd. A könyv tartalmazza az összes valutáris törvényeket és rendeleteket, teljes szövegben és külön 250 oldalon áttekintést feltüntető jogi- és közgazdasági magyarázatokkal. Felöleli a teljes élő magyar devizajogot és a birói gyakorlatot. A könyv ára: 9.— P. Kapható a szerzőnél. DREHER BAKSÖR HAZAI JOGGYAKORLAT Devizajog. 1. Külföldről behozott áruk vételára fejéhen ü Belgrádban dinárban teljesíteni tartozott alperes a pengőösízegek letétbe helyezésével a peres felek szerződési megállapodásának megfelelő fizetési kötelezettségének még nem tett eleget. P- TV. 4046/1936. sz. a. 1936 nov. 4-én.) A m. kir. Kúriának az 1935. évi október hó 4. napján P. IV. 1018 1935 18. sz. alatt hozott feloldó végzését követően 1936. évi január hó 22-én hatályba lépett a m. kir. Miniszteriumnnak a külfölddel szemben fennálló áruvételár-tartozásoknak pengőben lerovását szabályozó 300 1936 M. E. számú rendelete. E rendelet szerint az adós a külföldi pénznemben kirótt árutartozásának pengőben való lerovása esetében nemcsak a vételárnak a Magyar Nemzeti Bank által a tényleges fize.és napját közveüenül megelőző köznapra megállapított devizaárfolyamon kiszámított pengő ellenértékét kö'.eles a hitelezőjének megfizetni, hanem ezenfelül még a Magyar Nemzeti Bank által megállapított felárat is (Rendelet 4. §-a). Ugyanennek a rendeletnek 5. §-a pedig az adós felárfizetési kötelezettségét kiterjeszti a rendelet hatályba lépte előtt keletkezett külföldi árutarLozásaira is, feltéve, hogy a hitelező követelése 1932. évi január hó 31-ike után keletkezett és hogy a rendelet hatályba lépte előtt még meg nem szűnt. Az 5. §. 2. bekezdése ehhez hozzáfűzi még azt is. hogy a felárfizetésre vonatkozó kötelezettséget a hitelezőnek a rendelet hatályba lépte előtt akár perben, akár egyébként tett az a nyilatkozata, hogy hajlandó követelésének a Magvar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyamon kiszámítot pengő ellenérték teljesítésül elfogadni, nem zárja ki. úgyszintén az sem. ha a követelés tárgyában belföldi bíróság a jelen rendelet hatályba lépte előtt már jogerős Ítéletet hozott, feltéve, hogy a marasztalás nem meghatározott pengőösszegre szól. Sőt a rendelet 5. §-ának utolsó bekezdése kimondja azt is. hogy a fizetendő pengőösszeg kiszámítására akkor is a 4. §-nak a rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a Magyar Nemzeti Bank által a rendelet hatályba lépése előtt kiadott fizetési engedély azt a korlátozást tartalmazza, hogy a fizetése az engedélyben meghatározott árfolyamon kell teljesíteni. A rendelet most idézett rendelkezései tehát semmi kétséget sem hagynak fenn az iránt, hogy a rendelet az adós felárfizeiési kötelezettségét a fennebb említett kettős előfeltétel meglétében a korábban keletkezett külföldi árutarlozások esetére is —- tehát visszaható erővel — kívánta megállapítani. Ezek szerint tehát vizsgálandó, hogy a fenti rendelet alkalmazásának előfeltételei a perbeli jogesetre vonatkozóan megvannak-e? Minthogy a peres felek üzleti összeköttetése, amelyből a felperes követelését származtatja, a megállapított nem vitás ténymegállapítás szerint az 1932. év december havában kezdődött, nyil-