Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 11. szám - Hatásköri viták és kérdések a Tvt. gyakorlatában

11. KERESKEDELMI JOG 183 kifejezéseket és az áru minőségét vagy előállítási módját jelző szavakat azonban az 1890 : DL tc. 3. §. 3. pontja és az 1895 : XLI. tc. 1. §-a a lajstromozásból kizárja. A törvény e parancsával közérdeket véd, mert a forgalom fontos érdeke, hogy az áru minőségének a megjelölésére szolgáló kifejezésekre kizárólagos jogot senkise szerezhessen. A törvény határozott tilalmával szemben pedig az áru minőségét jelző kifejezést az előző használat sem teheti oltalomképessé. A szabadalmi bíróság tehát helyesen rendelte el a védjegynek a lajstromból való törlését. Névhez való jog 142. Mást megillető névnek valamely kereskedelmi cégben való jogosulatlan használata miatt a sértett fél a sértés megszüntetése és a használattól való eltiltás iránt a K. T. 24. §-a alapján egyéb érdeksérelem kimutatása nélkül is keresettel felléphet pusztán azért, mert a névnek jogosulatlan használata a személyiségi jog megsértése. (P. IV. 3967/1937. sz. a. 1937. október 12-én.) Az alperes által cégében és cégtábláján polgári neve és foglalkozása mellett — álláspontja szerint toldatként"— használt ,.Ritz!" név a felperesnek családi neve. Ez a név a fellebbezési bíróság helves okfejtése szerint tulajdonnév, amely kereskedelmi megjelölésként és árujelzésként jogosan csak a cég tulajdonosával vagy a név egyébként jogosult használójával kapcsolaiban használható s ígv szabad árujelzőnek és cégjelzőnek nem tekinthető. Ennek a névnek használatára különös jogszerzés nélkül való jogosultságra tehát az alperes sikerrel nem hivatkozhatik. Ilyképpen a felperes jogosan követeli az ő nevének az alperes cégében való használata által elkövetett sérelem megszüntetését, vagyis a jogellenes névhasználat abbanhagyását. Sajtó 143. A St. 40. §-ának rendelk?zései a sajtóközlt-kinénnyel okozott kárnak megtérítése iránt indított polgári perben csak a sajtójogi felelősséggel tartozó személy bűnösségét előzetesen megállapító jogerős büníetj ítélet hozatala esetében alkalmazhatók. (P. VI. 2759 1937 sz. a. 1937 okt. 12-én.) Következőleg a sértett a lapkiadó ellen is érvénvesítheti ugyan a polgári bíróság előtt a sajtóközlemény által okozott kárát — és pedig akkor is. ha a közlemény nem is valósított meg bűncselekménvt. — de csak abban az esetben, ha a közlés körül akár a kiadó maga, akár annak olyan szene vagy alkalmazottja. — akinek ebbeli cselekvéséért vagy mulasztásáért a kiadó felel. — olv jogellenes magatartást tanúsított, amely az általános magánjog szabálya szerint kártérítési kötelezettséget von maga után. Tisztességtelen verseny 144. Aktorátus elbírálása csakis a tényleges helyzet alapján. P. IV. 3534 1937. sz. a. 1937 szept. 30-án.) A kereshetőségi jog szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a rézműves és permetezoipar folytatására van-e a felperesnek iparigazolványa, mert a Tvt-en alapuló kereseti jogot nem a formai jogosultság, hanem az ipari vagy kereskedelmi szolgáltatások teljesítésével való tényleges foglalkozás adja meg. Ugyancsak lényegtelen az a körülmény is. hogy P. L. felperes jogosan vagy jogtalanul használja-e a P.-testvérek cégnevet, mert a versenyjog a vállalatot védi, a perindításra tehát a törvény értelmében a vállalat ténylegs tulajdonosa vagy birtokosa jogosult, minthogy pedig az irányadó tényállás szerint felperes a P.-testvérek cégnév alatt folytatja üzleti tevékenységét, a Tvt. 30. §-a értelmében az alperessel, mint versenytárssal szemben keresettel fellépni jogosult. Közömbös a kérdés eldöntésénél, hogy felperes a P. T. cégnek egyedüli tulajdonosa-e, mert a kereshetőségi jog minden társtulajdonost megillet, következőleg alperesnek a felperes kereshetőségi joga hiánvára vonatkozó válasziratbeli támadása alaptalan. 145. Aktoriátussal csak a vállalat tényleges tulajdonosa bír. ÍP. IV. 3589 1937. sz. a. 1937 október 7-én.) A K. Gy. könyvnyomda-, könyv- és papírkereskedés egyéni cég alatt folytatott vállalat nevében a felperes a Tvi.-be ütköző cselekmények miatt csak abban az esetben léphetne fel keresettel és az általa indított per csak abban az esetben lenne az említett cég által indítottnak tekinthető, ha felperes lenne, illetve lett volna a panaszolt cselekmény elkövetése idején a vállalatnak tényleges tulajdonosa vagy rendelkezésre jogosult birtokosa. Egyedül abban az esetben lehetne ugyanis szó arról, hogy a felperesként fellépett személy a vállalat egyéni cégétől nem különböző jogalany. Ámde a fellebbezési bíróság a Pp. 534. §-ában foglalt megtámadási okok hiányában ehelyütt is irányadóan- megállapított tényekből helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a felperesként fellépett K. Gy. az ő nevén vezetett vállalatnak stm tulajdonosa, sem részes társa nem volt. hanem ennek, a L. I. kizárólagos tulajdonában levő vállalatnak csupán alkalmazottja volt és az ő polgári nevének a cég neveként való szerepeltetése csupán azt a célt szolgálta, hogy a konyvnyomdaipart az arra képesítéssel nem bíró vállalattulajdonos: L. L, a felperesnek akkor még meglevő iparengedélye alapján folytathassa. Megfelel tehát az anyagi jogszabályoknak a felie.mezesi bíróságnak az a jogi álláspontja, hogv a telperest_ az alperesnek állítólag elkövetett; a ívt.-be utkozö cselekménye miatt kereseti jo« meg nem illeti és az ennek eredményében a kereset elutasítására vezető Ítéleti döntése. 143. Harmadik személlyel szemben vállalt szerződéses kötelezettség megszegésében való közreműködés — t. v. — Kötbér leszállítása a P. H. T. 324. sz. elvi határozat alapján. P. IV 4212 1937 sz. a. október 8-án.)