Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 11. szám - Kuncz Ödön: A Magyar kereskedelmi és váltójog (3. kiadás)

11. sz KERESKEDELMI JOG 173 kevésbbé kényszeregyezségnek tekintendő. Mindezek alapján a Fellebbezési Bíróság az L bíróság ítéletének megváltoztatásával fel­perest kérelmével elutasítja és az L bíróság által kibocsátott tilalmat feloldja. Az itt utolsó három helyen közölt eset azonban csak a csőd folyamán történt és a kényszeregyezség természetével bíró egyez­ségek eseteire vonatkozván, nem érintheti a goodwill eladójára vonatkozó és a ielen köz­leményben elsőhelyütt ismertetett elvi jelen­tőségű határozatban lefektetett jogszabályt. Ez kitűnik a következő esetből. Felperes és J. W. üzlettársak voltak, a köztük kötött tár­sasági szerződés értelmében az egvik tag ha­lála esetén a társaság aktívái a másikra men­nek át. J. W. meghalt és alperest, a társaság egy alkalmazottját, végrendeleti végrehajtó­jául rendelte ki. Rövid idővel J. W. halála után felperes az alperest szolgálatából elbo­csátotta, aki is egy más. hasonló üzletkörű cégnél helyezkedett el. Ezen alkalmazásában előbbi szolgűlatadóia ügyfeleit akvirálás céljá­ból felkereste. Felperes a bírósághoz fordult, tiltsa el alperest ezen eljárásától. A bíróság a kérelemnek helyt adott azzal az indokolással, hogy bár alperes előbbi alkalmaztatásában nem vállalt semmi olvan kötelezettséget, m^lvnél fosva el lenne tiltva a régi cég ügy­felei akvirálásától. azonban, mint J. W. vég­rendeleti végrehajtója köteles lett volna meg­bízójának, a végrendelkezőnek, a társasági szerződésből eredő kötelezettségeit teljesíteni; ebből folyólag nem engedhető meg. hogy a J. W. volt társasága goodwilljéhez tartozó vevőközönségtől rendeléseket gvüjtsön. A tisztesség és becsület fogalmával ellenkeznék, ba alperes a végrendelkező kötelességeinek teljesítésében eljárva, a társasági szerződés alapján jogosult felperest megfosztaná azon vagvonfól. melyet neki a látszat szerint vég­rendelkező intézkedései folvtán és ennek kö­telességei teljesítésében kiszolgáltat. A Dréher-Haggonmaeher Első Magyar Rész­vényserfőződe hétfőn tartotta meg dr. Metzler Jenő elnöklete alatt rendes évi közgyűlését a Ma­gyar Országos Központi Takarékpénztár tanács­termében. A közgyűlés a zárszámadások megálla­pítása után i.80 pengő osztalék kifizetését hatá­rozta el és a szelvények december 6-tól kezdve a MCKTAR-nál és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál váltardók be. Minden í°Sász' kereskedő és inicni inI«I i MI i közgazdász olvassa a KERESKEDELMI JOG-ot Kuncz Ödön: A Magyar kereske­delmi és váltójog. (111. kiadás) Tudományos müvek egymást követő kiadásai családi albumokra emlékeztetnek. Azokban látjuk ugyanannak az embernek sorozatos képeit, életé­nek különböző fejlődési tokait. Az arc változik, benvcmások és élmények egyre sokrétűbbé teszik, a vonások elmélyülnek. Azonban, ahogy mondani szokás, alapkaraktere mindig ugyanaz marad. Kuncz Ödönnek a budapesti egyetem kereske­delmi és váltójogi professzorának az ország első hiteljog-tudósának nagy rendszeres munkája im­már harmadik kiadásához jutott el. A mű vasta­gabb, terjedelmesebb lett, magába foglalja mind­azt, amit szerzuje témája körében tanult, olvasott, mindazt, ami olvasmányai hatása alatt lelkében lerakódott, amit a tudós folytonos, néha nem is tudatos szellemi munkája során fölismert és meg­látott, ami elmélkedései során eszébe jutott. De magában foglalja az is, amit irója, aki egyben kí­\áló gyakorlati ember is. élete folyamán tapasz­talt, ami konkrét ügyek és problémák formájában kei alt eléje, amihez mint véleményező jogász hozzászólhatott, amit mint választott bíróságok tagja és elnöke eldöntött. Végül föllelhető benne mindaz, amit a szerző mint a világ legmagasabb­rendü közösségének, a szellemi emberek céhének, a respublika scientificá-nak tagja, pálvatársaitól kölcsönhatásként kapott, amihez nagy nemzetközi tudományos összejövetelek során, a Magyarorszá­got mindig eredménnyel és dicsőséggel képviselő, férfiú jutott, ami bel- és külföldi kollegáival foly­tatott számtalan eszmecsere során benne kiala­kult. Ugyanígy hatott bizonyára az ő egyénisége és munkája számtalan más hazai és idegen tudo­mányos, sőt törvényalkotásra is. Nemcsak az ember változik, hanem az őt kö­rülvevő világ is. Nemcsak a tudós egyénisége lesz gazdagabb, hanem az anyag is, mellyel foglalko­zik. Így van ez különösen a jogtudományban, amelynek nversanyaga: a jogszabály, emberi al­kotás és ekként jóval rohamosabban változik a természet műveinél. Hosszú idő óta nem volt olyan sebes e változások üteme, mint a Kuncz­féle kézikönyv első és harmadik kiadása között eltelt két évtizedben. A jogrendszer és elsősorban a jó és helyes jogrendszer gyors és hü követője a gazdasági és társadalmi átalakulásnak, már pedig az elmúlt húsz évben hihetetlen mértékben vál­tozott egész világunknak, de különösen Közép­európának társadalmi és gazdasági alkata s ugyanígy hihetetlen mértékben változott a társa­dalmi és a gazdasági élet problémáiról az átlag­embernek és egyben a szellemi elitnek felfogása. Nemcsak az anyagnak szokott hullámzásáról van itten szó. nemcsak egyes elavult szabályoknak, törvényeknek kiszáradásáról, eltűnéséről és új forrásoknak keletkezéséről, hanem pártszakadás­ról, arról, hogy a régi logikai keretek repedtek meg, arról, hogy megdönthetetleneknek hitt alap­fogalmak inogtak meg. hogy a fejlődés medre előre nem látható irányban haladt. A jogtudós ma száz év után joggal ismételheti meg Savignvnak kérdését, vájjon hivatott-e korunk rendszeres törvényalkotásra. Ez a kérdés pedig azt jelenti, hogy a jogász éppen legsajátosabb funkciójának,' a rendszerezésnek elvégzésénél ütközik nehézsé­gekbe. Túlságosan cseppfolyós vagy tán még in-

Next

/
Thumbnails
Contents