Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 11. szám - Kuncz Ödön: A Magyar kereskedelmi és váltójog (3. kiadás)

11. sz KERESKEDELMI JOG 173 kevésbbé kényszeregyezségnek tekintendő. Mindezek alapján a Fellebbezési Bíróság az L bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest kérelmével elutasítja és az L bíróság által kibocsátott tilalmat feloldja. Az itt utolsó három helyen közölt eset azonban csak a csőd folyamán történt és a kényszeregyezség természetével bíró egyezségek eseteire vonatkozván, nem érintheti a goodwill eladójára vonatkozó és a ielen közleményben elsőhelyütt ismertetett elvi jelentőségű határozatban lefektetett jogszabályt. Ez kitűnik a következő esetből. Felperes és J. W. üzlettársak voltak, a köztük kötött társasági szerződés értelmében az egvik tag halála esetén a társaság aktívái a másikra mennek át. J. W. meghalt és alperest, a társaság egy alkalmazottját, végrendeleti végrehajtójául rendelte ki. Rövid idővel J. W. halála után felperes az alperest szolgálatából elbocsátotta, aki is egy más. hasonló üzletkörű cégnél helyezkedett el. Ezen alkalmazásában előbbi szolgűlatadóia ügyfeleit akvirálás céljából felkereste. Felperes a bírósághoz fordult, tiltsa el alperest ezen eljárásától. A bíróság a kérelemnek helyt adott azzal az indokolással, hogy bár alperes előbbi alkalmaztatásában nem vállalt semmi olvan kötelezettséget, m^lvnél fosva el lenne tiltva a régi cég ügyfelei akvirálásától. azonban, mint J. W. végrendeleti végrehajtója köteles lett volna megbízójának, a végrendelkezőnek, a társasági szerződésből eredő kötelezettségeit teljesíteni; ebből folyólag nem engedhető meg. hogy a J. W. volt társasága goodwilljéhez tartozó vevőközönségtől rendeléseket gvüjtsön. A tisztesség és becsület fogalmával ellenkeznék, ba alperes a végrendelkező kötelességeinek teljesítésében eljárva, a társasági szerződés alapján jogosult felperest megfosztaná azon vagvonfól. melyet neki a látszat szerint végrendelkező intézkedései folvtán és ennek kötelességei teljesítésében kiszolgáltat. A Dréher-Haggonmaeher Első Magyar Részvényserfőződe hétfőn tartotta meg dr. Metzler Jenő elnöklete alatt rendes évi közgyűlését a Magyar Országos Központi Takarékpénztár tanácstermében. A közgyűlés a zárszámadások megállapítása után i.80 pengő osztalék kifizetését határozta el és a szelvények december 6-tól kezdve a MCKTAR-nál és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál váltardók be. Minden í°Sász' kereskedő és inicni inI«I i MI i közgazdász olvassa a KERESKEDELMI JOG-ot Kuncz Ödön: A Magyar kereskedelmi és váltójog. (111. kiadás) Tudományos müvek egymást követő kiadásai családi albumokra emlékeztetnek. Azokban látjuk ugyanannak az embernek sorozatos képeit, életének különböző fejlődési tokait. Az arc változik, benvcmások és élmények egyre sokrétűbbé teszik, a vonások elmélyülnek. Azonban, ahogy mondani szokás, alapkaraktere mindig ugyanaz marad. Kuncz Ödönnek a budapesti egyetem kereskedelmi és váltójogi professzorának az ország első hiteljog-tudósának nagy rendszeres munkája immár harmadik kiadásához jutott el. A mű vastagabb, terjedelmesebb lett, magába foglalja mindazt, amit szerzuje témája körében tanult, olvasott, mindazt, ami olvasmányai hatása alatt lelkében lerakódott, amit a tudós folytonos, néha nem is tudatos szellemi munkája során fölismert és meglátott, ami elmélkedései során eszébe jutott. De magában foglalja az is, amit irója, aki egyben kí\áló gyakorlati ember is. élete folyamán tapasztalt, ami konkrét ügyek és problémák formájában kei alt eléje, amihez mint véleményező jogász hozzászólhatott, amit mint választott bíróságok tagja és elnöke eldöntött. Végül föllelhető benne mindaz, amit a szerző mint a világ legmagasabbrendü közösségének, a szellemi emberek céhének, a respublika scientificá-nak tagja, pálvatársaitól kölcsönhatásként kapott, amihez nagy nemzetközi tudományos összejövetelek során, a Magyarországot mindig eredménnyel és dicsőséggel képviselő, férfiú jutott, ami bel- és külföldi kollegáival folytatott számtalan eszmecsere során benne kialakult. Ugyanígy hatott bizonyára az ő egyénisége és munkája számtalan más hazai és idegen tudományos, sőt törvényalkotásra is. Nemcsak az ember változik, hanem az őt körülvevő világ is. Nemcsak a tudós egyénisége lesz gazdagabb, hanem az anyag is, mellyel foglalkozik. Így van ez különösen a jogtudományban, amelynek nversanyaga: a jogszabály, emberi alkotás és ekként jóval rohamosabban változik a természet műveinél. Hosszú idő óta nem volt olyan sebes e változások üteme, mint a Kunczféle kézikönyv első és harmadik kiadása között eltelt két évtizedben. A jogrendszer és elsősorban a jó és helyes jogrendszer gyors és hü követője a gazdasági és társadalmi átalakulásnak, már pedig az elmúlt húsz évben hihetetlen mértékben változott egész világunknak, de különösen Középeurópának társadalmi és gazdasági alkata s ugyanígy hihetetlen mértékben változott a társadalmi és a gazdasági élet problémáiról az átlagembernek és egyben a szellemi elitnek felfogása. Nemcsak az anyagnak szokott hullámzásáról van itten szó. nemcsak egyes elavult szabályoknak, törvényeknek kiszáradásáról, eltűnéséről és új forrásoknak keletkezéséről, hanem pártszakadásról, arról, hogy a régi logikai keretek repedtek meg, arról, hogy megdönthetetleneknek hitt alapfogalmak inogtak meg. hogy a fejlődés medre előre nem látható irányban haladt. A jogtudós ma száz év után joggal ismételheti meg Savignvnak kérdését, vájjon hivatott-e korunk rendszeres törvényalkotásra. Ez a kérdés pedig azt jelenti, hogy a jogász éppen legsajátosabb funkciójának,' a rendszerezésnek elvégzésénél ütközik nehézségekbe. Túlságosan cseppfolyós vagy tán még in-