Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - A versenytörvénnyel üzött visszaélések és a kamarai fegyelmi biráskodás

1. sz. KERESKEDELMI JOG 5 kel bírnak". Másrészt azonban jogot kell nyújtani a minisztériumnak arra is. hogy oly egyesületektől, amelyek visszaélnek az ilyen pereskedéssel, megvonják ezt a jogot. Rámutattam arra is. hogy a zsűri 39.820 1929. számú határozata is követeli a zsűritagok öszszeférhetetlenségének kimondását. Rámutattam arra. hogy még a Kamarához közelálló cikkíró is ..tapasztalatból állíthatja, hogy igen sok pernek a főcélja, hogy részben a versenytársat az üzleti életből "kiszorítsa és költségek támasztásával megsemmisítse". Követeltem, hogy az ugyanolyan vagy hasonló tényállás alapján, habár különböző időkben is folyamatba tett perek a Pp. 77. ÜL 78. §-ai alapján egyesíttessenek és együttesen döntessenek el. Követeltem, hogy amennyiben egy versenycselekmény már bírói döntés tárgyát képezte, ugyanazon cselekményt újabb per tárgyává ne lehessen tenni. Követeltem, hogy a választottbíróság akkori összetétele helyett sorsolás útján állíttassanak össze a bíróságok. Segítségemre jött ezen reformtörekvéseimben dr. Meszlény Artúr kollegám is, aki ugyanakkor, midőn én a Kereskedelmi Jogban harcoltam — a kirívó esetek ismétlődése kapcsán — a választott bíráskodás reformja érdekében, a Pester Lloyd 1931 június 6-i számában Dr. M. jelige alatt ..Mifibrauch des Klagerechtes wegen unlauteren Wettbewerb" című cikkében élesen és maró gúnnyal kikelt ily felperességi joggal felruházott és csak papiron létező egyesületek tömeges perlési mániája ellen: és ő is felteszi azt a kérdést, hogy honnan veszik ezek az egyesületek a tömeges perlésekhez, az igen tekintélyes illetékekre a pénzt. Egyik perben tisztázni akartam, hogy honnan vette az a néhány tucat tagból álíó egyesület az 1000-ekre rúgó költségeket, mire azt az esküvel megerősített választ kaptuk, hogy az egyesület ..Spórverein"-je adta kölcsön! Sic!) ..Die ersteren werden vom Anwalt vorgeschossen — mondja M. —. die letzteren aber vom Beklagten eingeheimst. der mit einem resignierten StoBseufzer in die Tasche greift":és megállapította, hogy ha ez így megy tovább, akkor az 1923. évi versenytörvény, amely kétségkívül az üzleti erkölcsök bizonyos gyógyító tisztulását vonta maga után. ..zu einer neuen Landplage und einem neuen Hemmschuh der freien Gescháftstátigungt4-gá válik. És tőle mfüggetlenül dr. Meszlény ugyanazokat a reformkövetelményeket állította fel. amelveket a Kereskedelmi Jog hasábjain én propagáltam. És a reform nem is maradt el. Az 1933. évi XVII. t.-c. amely tulajdonképpen az üzleti hirdetések korlátozását volt hivatva szolgálni, 17. §-ában kimondja, hogy: a Kereskedelemügyi Minisztérium és a kereskedelmi iparkamarák meghallgatása után rendelettel állapítandó meg azoknak a belföldi gazdasági testületeknek és egyesületeknek a névsora, amelyek ennek a törvénynek 12. §-a, valamint az 1823 : V. t.-c. alapján eljárásra jogosultak. A kiadott hivatalos jegyzék a fentebb kifogásolt és több egyéb egyesületet ki is hagyott a névsorból, ilgaz ugyan, hogy egyes oly egyesületeket sem vesz be, amelyek arra rászolgálnának, i A 19. §. pedig az ismételt megperlést akarja lehetetlenné tenni, amidőn kimondja, hogy amennyiben tisztességtelen verseny abbahagyása iránt a per már megindíttatott, másnak keresetét a bíróság elutasítja, ha nincsen valószínűsítve, hogy a korábbiak ellenére is jogos érdeke felperesnek az új per felvétele. Hogy pedig a korábbi peres felek összejátszását a törvény lehetetlenné tegye, kimondja ugyanez a szakasz, hogy az abbahagyó ítélet végrehajtását nemcsak a felperes, hanem mindazok kérhetik, akiknek perlési joguk van. Nehogy pedig az ilyen végrehajtások zaklatásokra vezessenek, ami alatt a perköltségek szaporítását kell érteni, kimondja a szakasz azt is, hogy ily esetben végrehajtási költségre harmadik személynek igénye nincsen. Ami pedig a választottbíróság összetétele körüh visszaéléseket illeti, e tekintetben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a 6900 934. I. M. sz. rendelet alapján új választottbírósági szabályzatot létesített, amely 1935 január 1. napján lépett életbe. Ezen választottbíróság összeállítása lényegileg sorsolás útján történik, úgy hogy a fent vázolt visszaélések ily alapon szinte lehetetlenné vannak téve. Hogy mennyire szükség volt a Tvt. reformjára, azt a legújabban kivett statisztikai adatok is bizonyítják. Egyik budapesti ipartestület 1933. évben 33 pert tett folvamatba. 1934-ben 32-t. 1935-ben 19-et. 1936-ban 39-et. még pedig mindig sorozatosan 5—6. 8. sőt 11 pert egyszerre, tehát ugyanazon tényállás alapján több kereskedőt külön perbe vonva. Az összes régi perekben ugyanazt a választott bírót nevezte meg, és megállapítható volt, hogy csaknem az összes kereseteket visszavonta felperes. Tehát joggal kérdezzük, hogy vájjon ha felperes a keresetek beadása helyett felszólító leveleket intézett volna alperesekhez, nem lett volna-e ugyanaz elérhető? Ezt nem én állapítom meg, hanem az illető egyesület hivatalos közlönye, melv felháborodva leszögezi, hogy mindezekből az évekig tartó perekből a kereskedőknek csak kára volt és csupán egy pár ügyvéd örök hálája kíséri ezt az akciót. — Megállapítottam, hogy 1933. évben a Magyar Véd jegy szövetség 18 pert tett folyamatba és mindezen perek-