Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 10. szám - A Nemzeti Bank árjegyzése. Fizetési korlátozások

10. sz KERESKEDELMI JOG 163 nyújtott kártalanítás mérvét meghaladó kárigényét jogerős bírói ítélet hiányában is érvényesítheti, ha a baleset előidézése körül az alperes alkalmazottainak az 1907: XIX. tc. 81. §-ának 2. bekezdése alá eső — minősített — gondatlanságát a perben meg iebet állapítani. 122. Emberi erővel hajtott nyomdai papirfelvonó nem veszélyes üzem. (C P. L 2322 1937. sz. a. 1937 szept 9-én.) A fellebbezési bíróság helyesen állapította meg. hogy az ítéletben leírt felvonókészülék működése nem jár olyan különös veszéllyel, amelynél fogva annak üzemét az üzembentartó alperes kártérítési felelőssége szempontjából veszélyes üzemnek kellene minősíteni. Ezt a felvonókészüléket nem lehet egy tekintet alá vonni a személy-, vagy teherszállításra rendszerint használt felvonógépekkel, éspedig azonfelül, hogy hajtókarjának forgatásával csak emberi erő tartja működésben, azért sem. mert a nyomdai papirt a pincéből a földszintre szállító szán lejtős sínpályáján kísérő nélkül mozog és a gép kezelőjének nem kell a sínek közt tartózkodnia, tehát a gép működése közben sem a gép kezelőjének, sem másnak testi épsége különös veszélynek kitéve nincsen. Ezekre való tekintettel az alperes papirfelvonója nem minősülhet veszélyes üzemnek azon az alapon sem. hogy az alperes a felvonógép kezelésére vizsgázott kezelöt alkalmaz s hogy a gép mellett figyelmeztető feliratok vannak kifüggesztve, melyeknek tartalma szerint „a hitet a használatra betanított vezető nélkül használni szigorúan tilos" és ..a működésben levő felvonóra állni életveszélyes, ezért szigorúan tilos". V2?u A forgalmi engedély és a gépjármüvekről a rendőrhatóságnál vezetett nyilvántartás tartalma csupán vélelmet létesít arra nézve, hogy az ezekben tulajdonosként megjelölt személy valóban a gépkocsi tulajdonosa, ezzel a vélelemmel szemben azonban az ellenkezőt bizonyítani lehet. C. P. I. 2534 1937. sz. a. 1937 szept. 23-án.l 124. Korcsma hatósági bezárásából eredő kártérítési kereset elutasítása. (P. VI- 2643 1937. sz. a. 1937. szept. 28-án.) A felperes keresetének két ténybeli alapja van. Az e-zyik az. hogy a felperes korcsmaüzletéi az alperes az alája rendelt rendőröknek kiadott szóbeli utasítás útján, de alakszerű határozat nélkül egyszerűen bezáratta. A felperes állítása szerint az alperesnek erről az intézkéiésről nemcsak alakszerű határozat n'ncs. ie egyáltalában nincs hivatalos ügyirat sem. A másik kére eti a'ap az. hogy az alperes mint rendőrkapitány az italmérési engedély körül határozó pénzü?vi hatóság részére. bár törvényes hatáskörében (1921: IV. t. c 8. 17. §-ai), de tudva valótlan adatok alapján adott a felperesről véleményt. Egyik keresett aCapra vonatkozó ténye ©port sem olyrn. ame'yet az 1871: VIII. t. c. §-ábar említett neres vagy perenkívüli polgári avagy büntető ügynek kbetne tetítntíni. tehát az alperes eljárása sem minősül ilyen ügvben végzeit hatósági eljárásnak. Az idézett §-ban említett ügyeken ugyanis csak olyan ügyek érthetők, amelyek a "bíróság hatáskörébe tartoznak. A korcsma bezáratása azonban nem birói m?gke resésre és nem is a bíróság elé tartozó ügyben végzett valamely eljárás során történt- Az ÍS nyilvánvaló, hogy nem bíróság elé tartozik az italmérés engedély megadása vagy megvonása. A kifejtettek szerint tehát az adott esetre az 1871: VIII. t. c-nek 67. §-a nem alkalmazható. Dollárbetét 125. Feloldás belétkönyv feltételeinek megállapítása céljából. (C. P. VII. 3404 1937. sz. a. 1937 s/ept 5-én.) A fellebbezési bíróság megállapítása szerint a perben szóbantorgó betétek elhelyezése alkalmával a felek között oly kifejezett megállapodás, mely az elhelyezett összeg értékállandóságának bii tosítására irányult volna, nem létesült. Erre irányuló ügyleti célzatukat és akaratukat abból állapította meg. hogy a betétek elhelyezése idején a közfelfogás az értékállandóság kifejezőjének a dollárt tekintette, a pengő értékesökkénéétől tartott, továbbá, hogy a felperes ezek között a körülmények között kérte pengő befizetéseinek dollárra való átszámítását és dollárról S2 01ó betétkönyv kiállítását, az alperes pedig ennek a szándéknak ismeretében a betétkönyvet a befizetések ellenében a felperes kívánságához képest dollárösszegről állította ki. Kétségtelen azonban, hogy arra, hogy a felek ügyleti akarata ráutaló tényekből álíapíttassék meg. csak akkor kerülhet sor. ha megállapodásukat kifejezett ügyleti nyilatkozattal nem szabályozták, már pedig az alperes azt állította, hogy a felek között ily ügyleti nyilatkozattal szabályozott megállapodás létesült azzal, hogy az alperes által kiállított s a felperes által átvett betéti könyv 14. §-a azt tartalmazza, hogy: ..mindazok a pénzügyi és közigazgatási rendelkezések, melyek a betétként kezelt pénznem tekintetében akár az illető országban, akár Magyarorsi ágon iennállanak. vagy ezentúl életbe lépnek, ezen betétre is megfelelően alkalmazandók.'" A fellebbezési bíróság a betétkönyvnek erre a tartalmára vonatkozóan, mely a körülménvek ázérint e etleg alapul ss olgáihat annak a megállapítására, hogy a felek a dollárnak a teljesítés Idején való árfolyamszámítása felől ügyleti megállapodással rendelkeztek, azt állapította meg. ncfv _a felperes részére első ízben kiállított betéti könyvben az idézett záradék nem foglaltatott, rsak mikor ez a betéti könyv megtelt, adtak át a felperesnek annak helyébe egy olyan új betéti könyvet, mely már az idézett kikötést is tartalmazza, azonban anélkül, hogy erre a lényeges különbségre figyelmét felhívtak volna. A> a megállapítás azonban, hogy az első ízben kiállított betéti könyv a már többször említett kikötést nem foglalta magában, a periratok tartalma szerint sem a felek nyilatkozatainak megegyező voltában, sem G. tanúnak a fellebbezési bíróság által felhivott vallomásában támoontot nem talál, tehát alaposan panaszolja az alperes hogy a fellebbezési bíróság az idevonatkozó ténvállás megállapításánál jogszabálvt sértett.