Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 10. szám - A Nemzeti Bank árjegyzése. Fizetési korlátozások

164 KERESKEDELMI JOG 10. SZ. Az ítélkezés alapjául szolgáló ténymegállapítás e hiánya miatt a fellebbezési (bíróság ítélete felülvizsgálatra nem alkalmas s ezért a kir. Kúria a nevetett bíróság ítéletét feloLdotta. Szolgálati viszony 126. Az alkalmazottól a kiérdemelt illetmény s a végkielégítés egyáltalában nem tagadható meg, a felmondási időre járó járandóság pedig csak akkor, ha a munkaadónak joga nyilt az alkalmazottal szemben a rögtöni hatályú felmondáshoz. Abból az okból, hogy az igazgatóság, amelynek az alkalmazott is tagja volt, a társaság vezetésében netán mulasztásokat követett cl, csődnyitási kérvényt netán kellő időben nem adott be, az igazgatósági tag szolgálati viszonyából eredő és már kiérdemelt járandóság s a végkielégítés kifizetése meg nem tagadható. (C. P. VII. 1188/1937. sz. a. 1937 szept. 16-án.) 127. A munkaadó egyízben, néhánynapos fizetési késedelme nem azonnali hatályú felmondási ok. (C. P. II. 1085/1937. sz. a. 1937 szept. 7-én.) Felperes nem is állította, hogy a több mint 6 évi szolgálata alatt az alperes a szolgálati illetmények kiszolgáltatásával csak egyízben is hátralékban maradt volna. F. F. tanúvallomása alapján pedig az állapítható meg, hogy 1935 augusztus 31-én az alperesnek egyik alkalmazottja sem kapta meg a teljes fizetését s B. I. ós R. T. alperesi igazgatók kérték az alkalmazottakat, hogy várjanak néhány napig, majd kerítenek pénzt és kifizetik a hátralékos illetményeket. F. F. tanúvallomásából megállapítható az is, hogy az alkalmazottak már három nap múlva, 1935 szeptember 3-án meg is kapták fizetésük hátralékát. Szeptember 3-án felperest is hívta F. a fizetés felvételére, azonban a felperes ezt megtagadta, azt mondotta, hogy nem megy, levélben megírta a kívánságát. Mindezekre tekintettel nyilvánvaló, hogy nemcsak a méltányossággal, de a szolgálati etikával, a szolgálati viszonyban különösen megkívánt hűség, bizalom és jóhiszemmel össze nem fér felperesnek az az eljárása, hogy anélkül, hogy az alperesnek a teljesítésre rövid haladékot adott volna, s a netáni további késedelem következményeire való előzetes figyelmeztetés nélkül, a munkaadó első fizetési nehézségét felhasználta arra, hogy a szolgálatot azonnali hatállyal otthagyja. De előzetes figyelmeztetés és fizetési haladék adása nélkül annál kevésbé volt jogosult a felperes a szolgálatból azonnali hatállyal kilépni, mert a felperesnek — nem vitásan — a hátralékos illetményt jóval meghaladó 1387 pengő 20 fillér fizetési előlegtartozása volt. Társaság 128. Társaságból való kizárás sommás visszahelyezési perrel nem orvosolható. (P. V. 2265/1937. sz. a. 1937 szept. 15-én.) Yétel 129. Az áru hiányára alapított kereseti jog elévülését csak a kereset indítása szakítja félbe, az a körülmény tehát, hogy vevő a hiányos szállításokból eredő kárát a vételár behajtása iránt az eladó által ellene indított perben beszámítási kifogásként még az elévülési időn belül érvényesítette, az elévülés folyását félbe nem szakította. (C. P. IV. 3273/1937. sz. a. 1937 szept. 23-án.) Üzlet haszonbérbe adása 130. Kereskedelmi üzletnek bérbe vagy haszonélvezetbe adásánál a kereskedelmi üzlet átruházására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazást nyerhetnek, mert a kereskedelmi üzlet bérbe vagy haszonélvezetbe adása nem más, mint a kereskedelmi üzlet továbbfolytatásának meghatározott ideig tartó átruházása. Az üzletátruházás szabályai alkalmazandók arra a jogviszonyra is, amely akkor keletkezik, amidőn az üzlet a bérlet vagy haszonélvezet lejárta után az üzlettulajdonos birtokába visszajut. (C. P. IV. 2657/1937. sz. a. 1937 szept. 15-én.) Devizajog 131. Kiviteli engedélyek tilalom ellenére való átruházása érvénytelen. (C. P. VII. 1945/1937. sz. a. 1937 szept. 14-én.) A kiviteli engedélynek az I. r. alperesre átruházása a nem vitás tényállás szerint megtörtént, holott ez a F/3, jelű kötelező nyilatkozat hátsó oldalán levő „Tudnivalók" élén álló figyelmeztetés szerint tilos. Ennek a rendelkezésnek szigorú betartását mindenekelőtt fontos közgazdasági érdekek kívánják; de lényeges ez azért is, mert a kiviteli engedélyt nyert fél az engedély átruházása esetén könnyen kijátszhatná azt a kötelezettségét, hogy a kivitt áruk értékesítéséből befolyó teljes vételárat a Magyar Nemzeti Banknak el fogja számolni, esetleg annak egy részét ez utóbbinak külföldi fizetőeszközökben való megvételre felszólítás nélkül be fogja szolgáltatni. Tiltó rendelkezésbe ütközik tehát a II. r. alperesnek az a ténykedése, hogy a Magyar Nemzeti Banktól nyert kiviteli engedélyét az említett tilalom ellenére a felperes közreműködésével az I. r. alperesre átruházta. Az ekként megkötött ügylet pedig érvénytelen, tekintet nélkül arra, hogy a felperes az ügylet megkötésekor tudott-e erről a tilalomról, vagy sem, mert azt, hogy az ügylet valamely jogszabály rendelkezéseibe ütközik-e, nem a szerződő félnek erről való tudomása, hanem a tilalom fennforgásának a ténye dönti el. A tiltott ügylet kezdettől fogva érvénytelen és semmis, abból tehát jogok nem származtathatók s annak alapján kártérítési követelés sem érvényesíthető. A tiltott ügylet következményeként a felek között az előző állapot állítandó helvre, amennyiben valamelyik fél a kapott szolgáltatás megtartásával jogtalanul gazdagodnék és amenynyiben az előző állapot helyreállítását a méltányosság megkívánja. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)