Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám - Az árrombolás miatt előterjesztett panaszok felett döntő bizottság - A részletügyletekről szóló törvényjavaslat

142 KERESKEDELMI JOG 9. sz. Részvénytársaság 109. Részvénytársasági közgyűlési határozat megtámadásánál a részvénytulajdonosi minőség vizsgálata. (P. IV. 1992/1937. sz. a. 1937. június 9-én.) A közgyűlési határozat megtámadásának a K. T. 174. §-ában szabályozott joga e §. rendelkezése szerint a részvényest illeti. Minthogy részvényesnek csakis a részvény tulajdonosát lehet tekinteni, felperes részvényesi minősége attól is függ, hogy tulajdonos-e az elnöki letétben lévő részvénynek. Tekintettel azonban arra, hogy az alperesi részvénytársaság igazgatósága a felperes által elnöki letétbe helyezett s átruházási hátirattal ellátott részvény és az alapszabályok 7—9. §-ai alapján felperest, mint részvényest, a részvénykönyvbe bevezette, felperest nem lehet kötelezni részvényesi minősége további igazolására, vagyis annak kimutatására, hogy a szóbanlevő részvényt valóban tulajdonjog átszállására alkalmas jogügylet útján szerezte. Az ellenkező bizonyításától azonban a jelen perben az alperes és a mellékbeavatkozó elzárva nincs, ezért nem lehet mellőzni a mellékbeavatkozó ama kérelmének teljesítését, hogy felperes a részvény megszerzésének tényalapjára vonatkozóan eskü alatt hallgattassák ki. Kezesség 110. Kezesség terjedelme iránti értelmezés. (P. VII. 1391/1937. sz. a. 1937 szeptember 1-én.) Az irányadó tényállás szerint a kölcsönszerződés záradéka tartalmazza ugyan az alperesek jogelődének azt a kijelentését, hogy a főadós kötelezettségeinek pontos teljesítéséért készfizető kezességet vállal, de ez a záradék azt a további kijelentést is magában foglalja, hogy az alperesek jogelőde arra kötelezi magát, hogy a főadós kötelezettségeinek azok nem teljesítése esetén fog eleget tenni. Ez a rendelkezés, amely a szerződésnek a készfizető kezesség vállalására vonatkező utalását elhomályosítani alkalmas, szükségessé tette annak kutatását, hogy a felek akarata milyen kezesség vállalására irányult. A felebbezési bíróságnak azt az álláspontját, hogy a felperes és az alperesek jogelőde a fent ismertetett záradék helyes értelme szerint csupán közönséges kezességet kívántak létesíteni, magának a felperesnek a vallomása is megerősíti. Ebből a vallomásból ugyanis kétségtelenül kitűnik, hogy felperes magáévá tette az alperesek jogelődének azt a felfogását, hogy követelésének elsősorban a főadóson való behajtását kell megkísérelnie. Minthogy így annak ellenére, hogy az idézett záradékban a készfizető kezesség kifejezés használtatott, a feleknek a kezesség vállalásakor kifejezésre jutott akarata mégis ellene szól annak, hogy az alperesek terhére ilyen kezesség állapíttassék meg: lényegtelen az a körülmény, hogy a kezesség kereskedelmi ügyletből eredő kötelezettségért vállaltatott-e, vagy maga a kezesség kereskedelmi ügyletnek tekintendő-e. A K. T. 270. §-ának az a rendelkezése t. i., hogy a kezes a többi adós előzetes perlését nem követelheti, nem tekinthető olyan szabálynak, amelytől a felek külön megállapodással el nem térhetnének. Csőd 111. A közadós jogcselekményeinek megtámadására adott csődválasztmányi felhatalmazás a tömeggondnokot feljogosítja mindazoknak a joglépéseknek megtételére, amelyeket szükségesnek talált ahhoz, hogy a közadósnak megtámadott jogcselekménye a Cs. T. 26. §-a értelmében a csődhitelezőkkel szemben hatálytalaníttassák, tehát feljogosítja a tömeggondnokot nemcsak a megtámadási kereset megindítására, hanem arra is, hogy a hatálytalanság kimondását perujítási keresettel is szorgalmazhassa. A felszámolási határnap eltelte előtt a csődbíróságtól nyert felhatalmazás is feljogosítja tehát a tömeggondnokot ilyen perujítási kereset indítására. (P. IV. 2644/1937 sz. a. 1937. aug. 31-én.) Mert egyrészt a csődbíróságtól a jelzett időben kapott felhatalmazás azonos hatályú a felszámolási határnap eltelte után a csődválasztmánytól kapottéval, másrészt a csődbíróság felhatalmazásának hatályát nem érintheti az a körülmény, hogy a tömeggondnok a perujítási keresetét a felszámolási határnap eltelte után tette folyamatba. Alapos tehát a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság a perujítási eljárásnak a Cs. T. 160. §-a szerint megkívánt felhatalmazás hiánya okából történt megszüntetésével jogszabályt sértett. Minthogy pedig már az elsőbiróság is permegszüntető határozatot hozott és az alperesnek a perujítási keresettel szemben emelt egyéb kifogásaival nemcsak a fellebbezési bíróság, de az elsőbiróság sem foglalkozott, s ezek tekintetében tényállást sem állapított meg: a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett az elsőbirósági ítélet hatályon kivül helyezendő volt. Mindkét alsófokú bíróság nem pergátló kifogás, hanem hivatalból észlelt pergátló körülmény folytán szüntette meg a pert, ezért a költségviselés kérdésének eldöntése a véghatározatra tartozik. Tisztességtelen verseny 112. Abbanhagyási kereset elutasítása a kereset kikézbesítése előtti abbanhagyás folytán. (P. IV. 2762/1937 sz. a. 1937 szept. 2-án.) A fellebbezési bíróság az alperes jogelődje által az 1936. évi március hó 23-án megelőzően elkövetett, a Tvt.-be ütköző cselekmények abbanhagyása iránt támasztott keresetet az alapulvett és megtámadás hiányában ehelyütt is irányadó tényekből vont helyes következtetéssel utasította el a cselekményeknek a kereset kézbesítése előtt megtörtént abbanhagyása és az ismétlés veszélyének kizárt volta okából. Az ezt a döntést támadó felülvizsgálati kérelem tehát sikerre nem vezethet. Az 1936. évi március 23-ika után elkövetettnek állított cselekményeket a fellebbezési bíróság nem fogadta el bizonyítottnak. Az ekként irányadó tényállás mellett pedig a