Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám - Az árrombolás miatt előterjesztett panaszok felett döntő bizottság - A részletügyletekről szóló törvényjavaslat

9. sz. KERESKEDELMI JOG 143 kereset erre vonatkozó részét elutasító döntése sem sért jogszabályt, valamint felhozott indokaiból megfelel az anyagi jognak a kártérítési keresetet elutasító ítéleti döntés is. A kereset annak beadása idején alapos volt ugyan. Ámde a felperes a perfelvételi tárgyaláson tartozott volna keresetét a kereset költségeire leszállítani, mert az alperes a felperes részvételével a keresetnek kézbesítése előtt megtartott hivatalos eljárásban a cselekmény elkövetésének beismerése mellett annak jogtalanságát elismerte és a cselekményt abbanhagyta. Ennek ellenére a felperes a perfelvételi tárgyaláson fenntartotta az abbanhagyás és a kártérítés iránt az akkor már alaptalan keresetét, sőt a per folyamán keresetének alapjaként ujabb valótlanoknak megállapított tényelöadásokat tett. Ilyként pedig helyes a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amely szerint a felperest az összes költség megfizetésére kötelezte. 113. Védjeggyel szemben is helye van versenyjogi megállapítási keresetnek. 'P. IV. 2741 1937. sz. a. 1937 szept. 10-én.) I. A 19.751 1933. K. M. rendelet 16. §-a értelmében a szabadalmi bíróság hatáskörébe tartozik a védjegy kizárólagos használati joga fenn vagy fenn nem állásának bírói megállapítása. A felperes az alperesnek a védjegy törvényen alapuló fenti jogát azonban érinteni nem kívánja, a perben nem teszi vitássá, sőt kifejezetten elismeri, hogy az alperes javára lajstromozott ábrás védjegy, szóvédjegy, valamint vegyes védjegy használatának joga kizárólag az alperest illeti; hanem keresete annak megállapítására irányul, hogy az alperes F 3 alatti levelében kifogásolt felperesi árujegy-használat az alperesnek a Tvt.-n alapuló jogait nem sérti, a Tvt. alapján tehát annak abbanhagyását a felperestől nem követelheti. Ennek eldöntése pedig a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. II. Az alpres az F 3 alatti, F. V.-hoz intézett levélben jogait sértőnek és a Tvt.-be ütközőnek jelentette ki kávé forgalombahozatalával kapcsolatban a 3 csillagnak használatát azon az alapon, mert a 3 csillag az ő javára védjegyezve van és mert a 3 csillagról a forgalomban az ő vállalatát ismerik fel. Ezen az alapon a cselekmény abbanhagyását kérte azzal, hogy felhívásának nemteljesítése esetén a törvényes joglépéseket fogja igénybe venni. A levélnek ez a tartalma szükségessé tette a felperesre nézve jogainak és jogviszonyának az alperessel szemben való bírói megállapítását, mert ebben — ha nem is a felpereshez intézett — levélben kétségtelenül kifejezésre jutott az, hogy az alperes a 3 csillag használatát meg nem engedettnek tekinti és mert ily körülmények között a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint a felperes üzletvitelének jogosságát bizonytalanná tette és üzleti rendelkezéseiben korlátozni volt alkalmas. Ezzel szemben, miként a fellebbezési bíróság helyesen kifejtette, nincs jelentősége annak, hogy az alperes a levelet nem a felpereshez, hanem F. V.-hoz intézte. Az a körülmény, hogy az alperes a per folyamán is védekezett, abból a szempontból jelentős, hogy a felperes, amidőn tudomást szerzett arról, hogy a sérelmezett használatot a felperes folytatja, a felperesi használattal szemben is fenntartotta igényét, másrészt pedig azért, mert erre való tekintettel a megállapítás szükségessége a per folyamán és az ítélethozatal alkalmával is fennállott. DL A fellebbezési bíróság helyesen alkalmazta a Tvt. rendelkezéseit, nevezetesen annak 9. §-át, amidőn kimondotta, hogy a felperes által kávéárujának csomagolásán használt 3 csillag jelzés az alperes árujegyével össze nem téveszthető és így a felperes cselekménye a Tvt. 9. §-ának megsértése hiányában az üzleti tisztességbe nem ütközik. Kétségtelen ugyan, hogy annak az eldöntésénél, vájjon valamely árujegy másnak árujegyével összetéveszthető-e, nem az eltérések, hanem a hasonlóságok vizsgálandók és ennél a vizsgálatnál az az irányadó szempont, hogy a védjegynek mi az uralkodó motívuma. Ámde azt, hogy valamely árujegyben mi az uralkodó motívum és mi az uralkodó motívum a panasz tárgyává tett árukülsőn, az azokról nyert összbenyomás dönti el. Ennek figyelembevételével pedig helyes a fellebbezési bíróságnak arra vonatkozó okfejtése, hogy a felperesi árukülsőben az abban uralkodó és kiemelkedő jellegzetességek mellett, az alperes árujegyében döntő jellegű 3 csillagnak jelentősége nincs. Ennek a megállapításnak a helyességét az a körülmény, hogy az alperes a 3 csillagot szójegyként is használja és a szójegyet az ábrás jeggyel együtt áruja csomagolásán együttesen használja, csak abban az esetben ronthatná le, ha a felperes áruja csomagolásán a ..három csillagos" szavakat használná, ami azonban a meg nem támadott tényállás szerint meg nem történt. 114. Származási helynek árujegyként val feltüntetése — tisztességtelen verseny. iP. IV. 2411 1937. sz. a. 1937 szeptember 1-én.) I. A fellebbezési bíróság — részben az elsöbíróság indokait átvéve — tényként állapította meg, hogy a felperes a szarvas (állat) ábrát 1907, a ..Szarvas" szót 1911 óta a szappanáruinak megjelölésére állandóan használja úgy magán az árun, valamint annak csomagolópapírján, továbbá reklámjain, újsághirdetésein, mégis az utóbbi másfél vagy két év óta azzal az eltéréssel, hogy ezóta csak az áruk borítékján, hirdetéseiben, valamint árjegyzékeiben használja a .,Szarvas" szót, amely használat következtében a forgalomban ez alatt az elnevezés alatt a felperes cég gyártmányait szokták felismerni, továbbá, hogy az 1935. évben szappangyártásra iparengedélyt nyert alperes szappankészítményein a telep helye Szarvas, valamint a „szarvasi"' szó kétakkora dombornyomású betűvel szerepel, mint az áruk felső lapján a szappanüzem szó és az áru alsólapjának egyéb szavai, a Szarvas és a ..szarvasi" szó az egész soron végigvonul és utóbbi szónál az ,.i" a felírást körülvevő perem mellé esik. A fellebbezési bíróság a tárgyalás és a bizonvítás összes adatainak kellően megokolt mérlegelésével, a Pp. 270. §-ának megfelelően előadta azo-