Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám - Az árrombolás miatt előterjesztett panaszok felett döntő bizottság - A részletügyletekről szóló törvényjavaslat

9. sz. KERESKEDELMI JOG 141 esetén a vevőtől váltót verni tilos és e tilalom megszegése különböző magánjogi és büntetőjogi szankciókkal jár 19. §.). A T. tovább halad a gazdarendeletek által már megkezdett úton és kimondja, hogy ha a vevő a vételárnak legalább 50*o-át már kifizette, az eladó az árut a tulajdonjog-fenntartás alapján nem követelheti vissza egyébként azonban a tulajdonjog fenntartásának jogi hatálya fennmarad*'. Azonban ez a kijelentés írott malaszt marad akkor, ha a vételár 50#«-ának kifizetése után az eladónak nincs többé joga ahhoz, hogy a nemfizető vevőtől az áru visszaadását követelhesse. Hogy az előbb emiitett kétféle rendelkezés miképpen érinti az eladó büntetőjogi védelmét, a T. szabályozása mellett nyitva marad, és feltétlenül szükséges volna erre is kiterjeszkedni. A m. kir. Kúriának a telekkönyvi, úrbéri és birtokrendezési ügyekben alakított jogegységi tanácsa a folyó évi október hó 11. napjának ihétfői d. e. 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést dönti el: ..A gőzmalmokról szóló 1880:XXXIV. tc. 1. íjának azt a rendelkezését, hogy a kizárólag gőzerőre berendezett és állandóan gőzerővel múködő malmokra a földesúri malomjog nem terjed ki. a géperővel működő mindenféle múmalomra is kell-e alkalmazni. (Vonatkozással egyfelől a szegedi kir. törvényszék mint fellebbezési bíróság Pf. I. 82221 1930 11. és Pf. I. 8222 1930 7. számú, másfelől a m. kir. Kúria 4929 1907 és 886 1914 P. számú határozatára.)-i Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Vida Zoltán kir. kúriai bíró. Hazai irodalom Dr. Dezső Gyula, kecskeméti jogakadémiai tanár, egyet. c. ny. rk. tanár: A magánjogi társaság. — - Különlenyomat a Magyar Jogász Egyleti Értekezésekből. — Budapest 1937. Attila-nyomda. HAZAI JOGGYAKORLAT Általános 107. Kereskedelmi levél illetékkötelezettsége. (P. IV. 2371 1937 sz. a. 1937 jun. 23.) A feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél illetékezés végett a használatbavétel előtt bemutatandó. Felperes az A) alatti okiratot a kereset mellett bemutatta, tehát a bíróság előtt használatba vette anélkül, hogy előzőleg illetékezésre az illetékszabályzat szerint bemutatta volna. A felperes a felülvizsgálati tárgyaláson beismerte, hogy a felemelt illeték (bírság" kirovásának oka a bemutatásnak ez az elmaradása volt. A felemelt illeték megtérítését tehát a felperes az alperesektől nem követelheti, mert a kirovásra a felperes maga szolgáltatott okot azzal, hogy a kereset mellett AJ alatt bemutatott okiratot — mielőtt azt becsatolta volna — illetékezésre be nem jelentette. Állat okozta kár 108. A m. kir. Kúriának a PHT.-ba 528. szám alatt felvett elvi határozatban is kifejezésre jutó gyakorlata szerint az állat által másnak okozott kárért az állattartót terhelő feltétlen kártérítési felelősség a hasznos háziállatok okozta károkra ki nem terjeszthető. P. I. 2257 1937. sz. a. 1937 szept. 7-én.) Az ilyen károkért az említett elvi határozat és az újabban kialakult bírói gyakorlat szerint az állatfenntartó felelőssége csak akkor állapítható meg. ha a károkozás ténye az állattartó tulajdonos gondatlanságára vezethető vissza, vagy ha az állattartónak a kárt okozó eseménnyel okozati öszszefüggésben álló vétkes magatartását nem lehet ugyan megállapítani, azonban a kártérítési felelősség megállapítása enélkül is, az eset összes körüményeire tekintettel méltányosnak mutatkozik. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy az állattartó kártérítési kötelezettségének a megállapítását a méltányosság szempontja indokolja-e vagy sem. nem egyedül a felek vagyoni helyzetét, hanem az eset egyéb körülményeit is figyelembe kell venni. A bírói gyakorlat akkor, amikor a hasznos háziállatok okozta károk tekintetében az állattartó vétlen felelősségének az elvét elfogadta, az olyan károkat tartotta szem előtt, amelyeket gazdasági hasznot közvetlenül vagy közvetve hajtó állatok idézték elő. Az állattartó vétlen felelősségének a megállapítását az ilyen károkért legalább részben az a megfontolás tette indokolttá, hogy méltányos, ha az állattartással kapcsolatban keletkezett kárt a két fél közül, akiknek egyike sem hibás a károsító esemény előidézésében, az viseli, aki az állattartásból gazdasági hasznot húz. (Cuius commodium. eius periculum.) Ez az indok elesik, ha olyan állat által okozott kárról van szó. amelyre nem gazdasági haszon szerzése, hanem más fontos érdek kielégítése végett van szükség, amilyen a katonai szolgálat eredményes ellátásához fűződő közérdek. A felperes a saját előadása szerint katonai szolgálat teljesítése közben szenvedett balesetet lórúgás következtében és a ló,, amely őt megrúgta, az alperes Kincstárnak ugyancsak a katonai szolgálat céljára tartott lova volt. A hadsereg fenntartása s a katonai kiképzésről és általában a katonai szolgálat teljesítéséről való gondoskodás az államnak nemcsak, hogy nem hasznot hajtó vállalkozása, hanem ellenkezően olyan feladat, amelyet az állam a honvédelem és az ország belső rendjének fenntartása érdekében, tehát elsőrendű közérdek kielégítése végett súlyos anyagi áldozatok árán lát el. Már emiatt sem lenne méltányos a hadsereg fenntartásából származó terheknek még súlyosabbá tétele olyan vétlen kártérítési felelősségnek a megállapításával, amelynek fejében az állam az állattartásból származó gazdasági haszon révén sem kap ellenértéket. DREHER BAKSÖR